NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Nem tudhatjuk egész biztosan, hogy mikor járunk életünk közepe táján. Viszont 40 körül legtöbben elkezdjük valószínűsíteni, hogy lassan átkerülünk a lemez B oldalára.

Ez elgondolkodtathat, a prioritások újragondolására késztethet. A hangsúlyok eltolódását eredményezheti, és akár gyökeres szemléletváltást is hozhat életünk egy-egy lényeges kérdését illetően.  Ha „szerencsések” vagyunk, komplett „életközepi válságba” is sodródhatunk.

Amit fontos felismernünk: ezek a válságok és változások értünk vannak, nem ellenünk. Szerves részét képezik a neurózisunkból való kigyógyulásunk folyamatának. Segítenek kilépni az éretlen, egocentrikus világképünkből, és ajtót nyitnak egy tágasabb, fényesebb perspektívára.

Ugyanakkor, ezek az intenzív életfázisok további szenvedés forrásává is válhatnak, ha nem vagyunk tudatában annak, hogy miért történnek, nem vagyunk nyitottak tanulni a leckékből, nem állunk bele bátran a változásokba, nem merjük elengedni a kontrollt és a kapaszkodókat, és nem hagyjuk magunkat új helyekre sodorni az élet által.

Ezért is fontos, hogy ezt a különleges életszakaszt a lehető legnagyobb tudatossággal és együttérzéssel éljük át.