Közreműködik:
Mayumi Sargent – hegedű
Panagiotis Charalampidis – hegedű
Eura Fortuny – brácsa
Antigoni Seferli – cselló

A PuraCorda októberi koncertműsora a fiatal kvartett tudásának és érzelemvilágának legjavát mutatja meg. A két, mára méltatlanul elfeledett női zeneszerző és Sosztakovics darabját a második világháború pusztító élményei kötik össze.

Henriëtte Bosmans Amszterdamból, a PuraCorda otthonából származott. Sikeres zeneszerző és koncertzongorista, aki bejárta egész Európát. Félig zsidó származású és nyíltan biszexuális volt, így elképzelhetetlen szenvedéseket élt át. A német megszállás idején zenéjét betiltották, és ő is legfeljebb titokban léphetett fel. Az egyik dal, amelyet ebben az időszakban írt, a hollandok felszabadulási himnusza lett.

Elizabeth Maconchyt életében a Brit-szigetek egyik legkiválóbb zeneszerzőjének tartották, és egyesületekben is magas pozíciókat töltött be. Politikai aktivistaként sok zsidó zenésznek segített elmenekülni a második világháború borzalmai elől. Munkássága 13 vonósnégyesben jut csúcspontjára. Maconchy úgy vélte, hogy a legjobb zene szenvedélyes érvelésre hasonlít, a vonósnégyes pedig négy kiegyensúlyozott, egyéni hang beszélgetéseként egy ilyen vita tökéletes megtestesítője. Harmadik vonósnégyese a PuraCorda pályáját is alakította: azonnal beleszerettek a darabba, és azóta gőzerővel kutatják és játsszák a méltatlanul feledésbe merült zeneszerzőket, különös tekintettel a nőkre.

Az embertelen megpróbáltatások ellenére Bosmans és Maconchy darabjában egyaránt van egy jó adag fény, boldogság és élni akarás. Vitathatatlan zeneszerzői kiválóságuk sem mentette meg őket azonban attól, hogy haláluk után még a legtájékozottabb zenészek közül is csak kevesek számára csengjen ismerősen a nevük.

Annál kevésbé kell bemutatni a szintén hányattatott sorsú orosz zeneszerzőt, Dmitrij Sosztakovicsot. 15 vonósnégyest írt, amelyből az ötödik volt a személyes kedvence (ebben a PuraCorda is osztozik), és a kritikusok is a legjobbak között tartják számon. A kvartett közvetlenül a háború után született, tételei szívből szólnak a Szovjetunióban megélt nehézségekről. Ez a darab túllép népeken, országhatárokon és indítékokon, túllép téren és időn, hogy gyönyörű és szívszorító utórezgéssel záruljon, amelyet világszerte mindenki átérezhet.

A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A MERITA célja, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a klasszikus zene iránt Európa-szerte, fellépési lehetőséget teremtve fiatal művészek számára, és művészi kreativitásra ösztönözve őket a technológia vívmányainak kiaknázásával.

A Le Dimore del Quartetto által, az Európai Unió támogatásával létrehozott projektben a vonósnégyesek által képviselt új hangok és stílusok gazdagítják és felfrissítik az európai zenei palettát, így hozzájárulva a kultúra és művészet állandó megújulásához. A programban 17 kulturális szervezet vesz részt Európából, Magyarországot a Cadenza Művészeti Ügynökség képviseli.