A Kárpát-medence rangos hivatásos népi együttese, a Háromszék Táncszínház látványos, a Kis-Magyarország táncaiból és dalaiból összeállított fűzért kínál Hazától hazáig című előadásában október 27-én. Az együttes több mint három évtizedes fennállása alatt csak szórványosan nyúlt az Erdélyen túli népi hagyományokhoz, ahogy írják: „Nagy vállalás ez. Elhagyjuk a megszokott erdélyi tájakat, melynek hegyei és síkságai között otthonosan mozgunk. Kilépünk abból a régióból, melynek kultúrája kisgyermekkorunk óta részét képezi az életünknek és már-már anyanyelvi szinten beszéljük.”
Ezúttal egyfajta táncos barangolásra hívják a nézőt, bemutatva a Felvidék, Kárpátalja, Bukovina és a magyar Alföld hagyományvilágát. Eljutunk velük a Somogytól az Al-Duna mentére, a hortobágyi pusztaságra, Palócföldre, Gömörbe, a székely felmenőkkel rendelkező Viskre, búcsúzóul pedig visszakanyarodunk az Alföldre.
Régre visszanyúló ősi elemekkel és új divathullámok polgárosult hagyományaival egyaránt találkozhatunk az előadásban, mindeközben az együttes megmutatja azt is, amit otthonról hozott.
Koreográfiák:
1. Somogyország
A Balaton és a Dráva közt elterülő dombvidék falvai megannyi régi elemet megőriztek a magyar tánckincsből. Így mind időben, mind térben nagy utazást teszünk Sepsiszentgyörgyről. Barangolásunk során kanásztáncot, páros ugróst, üvegest és friss csárdást láthatunk majd.
2. Palócok Rimócról
Az egyik legkülönlegesebb felvidéki település Rimóc. Az itt élő magyarok a palóc népcsoporthoz tartoznak, viseletük egyedi, mely megkülönbözteti őket a többi környékbeli településtől. Nemcsak megjelenésükben, hanem táncaikban is rendkívül sajátosak melyet sarkantyúson, csárdásokon és karikázón keresztül mutatunk be.
3. Az Alföld legelőin
Kondások, juhászok, csikósok, gulyások táncait láthatjuk Hortobágyról és környékéről. Nem mások ők, mint a puszták és nádasok titkainak tudói. Ők azok, akiknek van pusztában lakni bátorságuk, s városinál több a szabadságuk. Ezt a világot idézi meg a harmadik koreográfia, kanásztánc, verbunk és botoló felépítésével.
4. Viski táncok
A kárpátaljai magyarság azon településéről van szó, kiknek felmenőik nem mások, mint székelyek. Kultúrájukat természetesen megszínezte az idő és a helyi adottságok, de az ősi gyökerek is fellelhetőek maradtak. Csárdást, „Ritka búzát”, friss csárdást és keringőt láthatunk.
5. Hazai megpihenés… (táncok Bukovinából)
Az Al-Duna mentére vándorolt székelyek táncaiból láthatunk ízelítőt a koreográfiában, egy olyan népcsoporttól, mely nagy utat tett meg történelme során, de mindmáig megőrizte székely viseletét, táncait és zenéit. Karos, Ez az Ádámé, Kétfelé tappantós, Csárdás, Hármas és Silladri táncaikat mutatjuk be.
6. Gömöri varázs
A Heveder zenekar ezen összeállításában a gömöri népzene varázslatos világára utal, és kiemeli Molnár László és zenekara által előadott tánczene értékeit és gazdagságát. A dinamikus ritmusok és az érzékeny dallamok egymásba fonódnak, hogy egy olyan zenei utazást teremtsenek, amely a hallgatót magával ragadja és elrepíti a gömöri vidék hangulatos tájaira.
7. Nagypaládi cigányok
Egy ukrajnai magyar település cigány táborának hangulatába nyerünk betekintést. A magyar-ukrán-román hármas határ által körbezárt település sok tekintetben ötvözte a különböző őket ért külső hatásokat, melyet csárdásaikon, a magyar verbunkon és cigány táncaikon keresztül mutatunk be.
8. Szeghalomra két úton kell bemenni…
Utazásunk végén visszakanyarodunk az Alföldre, egy békés megyei magyar faluba. A szeghalmi verbunk és csárdások egy rendkívül izgalmas mozdulatvilágot képviselnek, mely igazán egyedivé teszi a falu táncait.
Alkotók:
Rendező-koreográfusok: Módosné Almási Berta Csilla és Módos Máté
Alkotótársak: Kovács-Jelinek Emese, Kovács József, Nemcsényi Alíz, Heverdle Emese
A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.
Az előadás létrejöttét a Csoóri Sándor Alap támogatta.
Az előadás időtartama: 70 perc (1 részben)
Vélemények
Írj véleményt