Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.

MŰSOR

Beethoven: István király – nyitány
Beethoven: I. szimfónia
Beethoven: IV. szimfónia

VEZÉNYEL

Takács-Nagy Gábor   Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Korabeli feljegyzések tanúsítják, hogy Beethoven szerette és tisztelte a magyarokat és ennek kifejezéseként verbunkos dallamokból építette fel a nyitány zenéjét. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető a nagy előd és tanítómester, Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a hatalmas Eroica szimfónia után, 1806-ban a kedves, helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.