BÁNK BÁN
Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
A produkció szövege és zenei anyaga a mű ős- és baritonváltozatának felhasználásával jött létre.
Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária „Hazám, hazám…” kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem.
ALKOTÓK
Zeneszerző: Erkel Ferenc
Szövegíró: Egressy Béni, Nádasdy Kálmán
Rendező: Vidnyánszky Attila
Díszlettervező: Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező: Nagy Viktória
Koreográfus: Könczei Árpád
Dramaturg: Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor
Szereposztás
| II. Endre | Szemerédy Károly |
| Gertrud | Komlósi Ildikó |
| Bánk bán | Kovácsházi István |
| Bánk bán | László Boldizsár |
| Melinda | Kolonits Klára |
| Melinda | Zemlényi Eszter |
| Ottó | Horváth István |
| Tiborc | Szegedi Csaba |
| Petur bán | Káldi Kiss András |
| Biberach | Cseh Antal |
| Királyi tiszt | Bátki Fazekas Zoltán |
Stáblista
| Karmester | Kocsár Balázs |
| Karmester | Teremi Dárius |
Helyszín
Budapest, 1061, Andrássy út 22.