A Székesfehérvári Balett Színház Diótörő című balettje nyomán készült a Dióhéjban címet viselő balettszvit, amely mint egy „dióhéjban” meséli el Marika álmát a Diótörő babával, a szörnnyel, valamint Diótörő herceggel és Mária hercegnővel. 

Valamennyi korosztályt megszólító táncszínházi műről van szó, amely egyfajta „családi balettnek” tekinthető.

A Dióhéjban balettszvit története – a balett klasszikus verziójától eltérő módon – nem egy nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett egymással szembeállított színpadképeinek, illetve jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában. 

Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy amennyiben szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és „hétköznapi csodák” történhetnek meg velünk. A Dióhéjban története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát. 

A Székesfehérvári Balett Színház Dióhéjban című balettje Csajkovszkij varázslatos zenei világát teszi láthatóvá, a koreográfia által „megrajzolt” táncok, valamint azok táncművészeink által történő interpretálása révén.