“Először csak te iszol egy italt, aztán az ital tölt még egyet, végül az ital iszik meg téged.” - Fitzgerald egy mondatban írja le azt, ami a függőségben történik velünk. De a kontroll előtt már minden esetben elvesztettünk valami még fontosabbat: a kötődés lehetőségét. A függőség minden esetben kapcsolódási zavar, ami a múltban kezdődött, de csakis a jelenben érhet véget.

De mégis: hogy jövünk ki belőle?

A függőség egyik definíciója, hogy egy krónikus betegség, amely az agy jutalmazási, motivációs és emlékező funkcióira hat. Aki függő, mindent alárendel vágyának, és ez határozza meg életét és döntéseit. Devalójában ez egy betegség vagy inkább egy rossz szokás? S min múlik, hogy észrevesszük-e máson, vagy önmagunkon a függőséget? Drog, ital, kapcsolat, játék, fékezhetetlen szenvedély. Nekünk vajon vannak viselkedési függőségeink? Hogy áll a függőség a lázadással? S kik voltak az irodalom nagy függői? Az esten fókuszban lesz Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Charles Bukowski, Ken Kesey, Stephen King, Baudelaire, de megidézzük Esterházy Péter Függő című írását is.