Szeretjük a zenét és szeretjük a képzőművészetet is. Egy intenzív zenei élmény képeket varázsol elénk, egy festmény láttán pedig ritmusok, harmóniák „szólalnak meg” bennünk. Tán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet közötti kapcsolat nemcsak véletlenszerűen erősíti a befogadói élményt, hanem tudatos alkotói szándék is állhat a háttérben.

Számos zeneműnek van „képes” címe, de a képzőművészetben is léteznek dalok, szonáták és szimfóniák. A két műfaj kapcsolata sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza. Előadás sorozatunkban ezt a kapcsolatot szeretnénk minél több oldalról megvilágítani, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is. 

A 19. század a nagy nemzeti mozgalmak megszületésének korszaka volt. Nemcsak a politikai értelemben vett nemzetállamok jöttek létre, hanem erős igény jelentkezett a nemzetek önképének megteremtésére, a nemzeti hagyományok kiaknázására és a nemzeti szimbólumok megalkotására is. 

A nemzeti stílus megteremtését a zenében, a képzőművészetben, sőt még az építészetben is célul tűzték ki. Gyökereire az ekkoriban fölfedezett népművészetben és népzenében találtak rá, amelyek korszakokon és stílusokon átívelően mai napig hatással vannak a művészetre.  

Közreműködnek:

dr. Bellák Gábor művészettörténész

Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei