Szűcs Nelli Fedák Sáriról szóló önálló estje feleleveníti a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismerteti a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságát. A Boldogasszony tenyerén műsor a mindenkori emberről szól, akinek célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatóak. A népdalok mellet egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban.

Fedák Sáriról szóló önálló estjét Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésznő 2015-ben mutatta be a a Nemzeti Színházban azzal a céllal, hogy „felelevenítsük a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessük a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságát, valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült. Soha meg nem bocsájtható bűne a II. Világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát”.
A Dobronyi rózsát Zsazsának a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület felkérésére abból az igényből született, hogy az egész Kárpát-medencében sikerrel játszott önálló est prózai igazságát Fedák Sári művészi természetéhez híven igazi énekes-zenés élménnyé varázsolja.
Az előadás központi gondolata az elvándorlás és a szülőföld iránt érzett, soha nem múló szeretet. Ebben osztozik a beregszászi Fedák Sárival az előadás két kárpátaljai résztvevője: Szűcs Nelli és a narrátorként közreműködő, ugyancsak Jászai Mari-díjas színművésznő Tarpai Viktória. A zenei kíséretet a Zsazsa bandája népzenekar adja: Király Miklós prímás, Pálházi Bence (hegedű), Sárközi Áron (brácsa), Herédi Zsombor (harmonika), Laukó Tamás (nagybőgő). A produkcióban kiemelt szerepet kapott a dobronyi keresztszemes hímzés Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas divattervező ruháin, melyeket a nagydobronyi Őr Hidi Ágnes hímzései díszítenek.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes: Boldogasszony tenyerén
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)  Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.  

Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatóak. A népdalok mellet egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban.

Az előadás időtartama: ~2,5 óra (1 szünettel)