NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Ez a koncert azt mutatja meg, hogy Ravel, Bartók és Haydn művei is új életet kezdhetnek szerzőik halála után, ha értő mesterek teremtik elő.

Ravel az első világháború idején zongorára írt szvitjének azért adta a Couperin sírja címet, hogy a stilizált tánctételekből álló füzérével kifejezze a francia zene hajdani nagy mestere iránti hódolatát, és egyúttal emlékeztessen a harctéren elhunyt barátaira. Később meghangszerelt a hat tételes műből négyet, Kocsis Zoltán pedig további kettőt: a Fúgát és a Toccatát.

William Primrose 1944 telén kérte fel Bartók Bélát egy brácsaverseny megírására. Bartók 1945 nyarán elkezdte a komponálást, de befejezni már nem tudta. A halála után fennmaradt jegyzetek alapján Serly Tibor rekonstruálta a művet (1949), melyet 70 évvel később, 2019-ben Rakos Miklós brácsaművész-zenetörténész (1947–2021) is megtett, majd ezt követően felkérte Szűcs Mátét a mű népszerűsítésére itthon és külföldön.

Brahms a Nänie-t (Temetési ének) barátja, a híres festő Feuerbach Anselm emlékének szentelte. A Schiller szövegére írt gyászzene alaphangulata a megadással viselt fájdalom. A Hölderin szövegére írt Schicksalsliedben (Sors éneke) élet és halál, mulandóság és örökkévalóság gondolatát énekelte meg a német komponista Brahms a neves bécsi Haydn-kutatótól, Carl Ferdinand Pohltól 1870-ben kapta azt a kottát, amelyben felfigyelt a Haydn nevével jelzett Szent Antal korálra. Azóta kiderült, hogy ez a korál-feldolgozás nem Haydn munkája, noha a korál-dallam miden bizonnyal 18. századi eredetű zarándokének. Brahms erre a korál-dallamra építette fel Haydn-variációit 1873-ban zenekarra, valamint két zongorára is.

Szűcs Máté brácsaművész 2006-tól a dán Thy Chamber Music Festival állandó vendégprofesszora, 2016 óta az angol Hellens Fesztivál zeneigazgatója, 2014 és 2018 között a Berlini Filharmonikusok Karajan Akadémiájának tanára, 2016 és 2018 között pedig a berlini Hanns-Eisler Zeneakadémia tanára.

Kovács János karmester a magyar zenei élet szeretett és megkerülhetetlen személyisége, aki közel félévszázada vezényel a Magyar Állami Operaházban. A Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Számos európai városban fellépett vendégkarmesterként. Az Operaház társulatával Berlinben és Londonban, a Nemzeti Filharmonikusokkal többek között Németországban és Brazíliában turnézott. 2001-től a Budapesti Filharmóniai Társaság első vendégkarmestere.

MŰSOR:

Maurice Ravel: Couperin sírja /Le tombeau de Couperin/
(I. Prélud; Vif.; II. Forlane; Allegretto; III. Menuet; Allegro moderato; IV. Rigaudon; Assez vif)
Maurice Ravel: Couperin sírja /Le tombeau de Couperin/Toccata és Fuga (Kocsis Zoltán hangszerelése)
Bartók Béla: Brácsaverseny (Rakos Miklós rekonstrukciója)
(I. Moderato; II. Adagio religioso; III. Allegro vivace)
-
Johannes Brahms: Nänie (Temetési ének) kórusra és zenekarra, op.82 (1881)
Johannes Brahms: Schichsalslied (A sors éneke) vegyeskarra és zenekarra, op. 54 (1871)
Johannes Brahms: Változatok egy Haydn témára, op.56a

Közreműködik:
Szűcs Máté (brácsa)

Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)

Vezényel: Kovács János