NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Lezsák Sándor szövegkönyv és dalszövegíró, Szikora Robert zeneszerző, Zsuffa Tünde író és Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, rendező, komoly feladatra vállalkozott, amikor Zsuffa Tünde az Ég tartja a Földet című - Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló – regényét színpadra vitte.

Szikora Róbert – Lezsák Sándor: Az ÉG tartja a FÖLDET
Erzsébet, a szerelem szentje - musical
Zsuffa Tünde azonos című regénye alapján
(esőnap: szeptember 3.)

A Margitszigeti Színház és Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház közös szabadtéri bemutatója.

A világ legismertebb magyar szentjét négyéves korában, hatalmi érdekek szakították el családjától – apjától, II. Andrástól és anyjától Merániai Gertrúdtól -, ám tragédiákkal övezett élete nem kérgesítette meg a szívét idegenben, a rideg türingiai udvarban. Mivel a királylány német földön nőtt fel, Türingiai Erzsébetként ismeri a világ, személyét nem kötik össze hazánkkal. A musical alkotói csapatának a célja pedig éppen az volt a kereszténység értékei és a magyar történelmi múlt hangsúlyozása mellett, hogy Magyarországon is felfedezzük és felemeljük a legismertebb szentet, akik a szegények és a betegek oltalmazója lett. Erzsébet nem csupán a középkor szentje, akit oltárokra festettek fel, hanem alakja kézzel fogható, életvitele, nyitottsága, modern gondolkodása, szerelme a férje iránt, rajongása a gyerekeiért, őszinte, fájdalmas gyásza az özvegységben, töretlen hite mind-mind arra inspirálta a szerzőket, hogy bebizonyítsák, egy hús-vér nőről van szó, aki minden korban „megállja” a helyét.

Szent Erzsébet életútjának üzenete a mai kor emberének is szól: nem tűrni a hamisságot és az igaztalanságot, segíteni az elesettet, járványok, természeti katasztrófák, éhínség idején is gyakorolni a cselekvő szeretetet. Nem csupán az erkölcsi értékek kerülnek előtérbe, hanem a lovagi kor és a keresztes hadjáratok korszakát is megismerhetik a nézők, miközben trónviszályok, gyilkosságok, kálváriák szövevényén át rajzolódik ki Erzsébet legendás portréja, akinek hite és bátorító szavai bátyjának, a későbbi IV. Béla királynak erőt ad a tatárok dúlta ország újjáépítésében.

Szereposztás
ERZSÉBET..................................................... BORI RÉKA
LAJOS............................................................ KOLTAI-NAGY BALÁZS
WALTER LOVAG............................................ BUCH TIBOR
GERTRÚD...................................................... SZEKERES ADRIEN
HERMANN GRÓF........................................... SZEREDNYEY BÉLA
MAGISTER KONRÁD..................................... SZABÓ P. SZILVESZTER
IX. GERGELY PÁPA....................................... VARGA MIKLÓS
ZSÓFIA........................................................... MÄRCZ FRUZSINA
II. ANDRÁS..................................................... SIPOS IMRE
GUDA............................................................. SZEGVÁRI JÚLIA
IZOLD............................................................. HAJDÚ MELINDA
WALTRAUD.................................................... KOVÁCS GYOPÁR
VOLKER......................................................... ORTH PÉTER
BÉLA.............................................................. VARGA-HUSZTI MÁTÉ
ALBERT MESTER.......................................... ARADI IMRE
HENRIK MECHLE.......................................... CHRISTIAN
GODEHARD................................................... LAKATOS MÁTÉ
VINCENTIUS.................................................. PÁL ATTILA
KOLDUS, FRIGYES CSÁSZÁR..................... KÖRTVÉLYESSY ZSOLT

Alkotók

ZENESZERZŐ: SZIKORA RÓBERT
SZÖVEGKÖNYV ÉS DALSZÖVEG: LEZSÁK SÁNDOR
REGÉNYÍRÓ ÉS DRAMATURG: ZSUFFA TÜNDE

ZENEI VEZETŐ: KÁROLY KATI
HANGSZERELŐ: KISS GÁBOR
DÍSZLETTERVEZŐ: SZENDRÉNYI ÉVA
JELMEZTERVEZŐ: BERZSENYI KRISZTINA
VILÁGÍTÁS TERVEZŐ: MADARÁSZ (MADÁR) JÁNOS
KOREOGRÁFUS: TÚRI LAJOS PÉTER
ASSZISZTENS: HŰBÉR TÜNDE

RENDEZŐ: CSEKE PÉTER