GIACOMO PUCCINI: GIANNI SCHICCHI
OPERA
Fordította: Nádasdy Kálmán

„Királyi lomb virul Firenze fáján, s babér borítja szép sudárú törzsét, gyökere mégis lenn, a föld ölében él, nehogy a vészek könnyedén kitörjék...”

Giovacchino Forzano Dante Isteni színjátékát és az Itália-szerte ősidők óta kedvelt novellatémát használta fel librettójához, mely az örökségre áhítozó kapzsi rokonok csúfos felsülését beszéli el. A történet meseszövése, felépítése kitűnő; lírai, humoros és szatirikus ötletek frissen sziporkázva váltják egymást. Nem csoda, hogy Puccini nagy kedvvel fogott a komponáláshoz. A Turandot, a Tosca és a Bohémélet szerzője páratlanul találó színekkel ecseteli a rokonság képmutató gyászát, ébredező gyanakvását, majd egészen őszinte felháborodását, utóbb kétségbeesését.

Karikírozó, sőt szarkasztikus hangja nem kíméli az örökséglesők gőgjét, felfuvalkodottságát sem. Viszont még ebben a csípős humorból és groteszk komikumból szőtt operában is megcsillannak az őszinte líra lágyan ívelő dallamai.

„S a kincsteremtő Medicik családja faluról jött, akár a híres Giotto, s ki majd a kedvünk újra földeríti, fia a népnek, éljen Gianni Schicchi!”

Szereposztás
Gianni Schicchi.................................................. KRISTÓF ISTVÁN/BOGNÁR SZABOLCS
Lauretta, a lánya................................................ NÉMETH NAGY JOHANNA/HARASZTI ELVIRA
Nella, Gherardo felesége................................... KÁROLY KATI
La Ciesca, Marco felesége................................ SCHUPP GABRIELLA
Zita anyó, nagynéni........................................... LACZÁK BOGLÁRKA
Rinuccio, unokaöcs........................................... TÖTÖS ROLAND/SERBÁN ATTILA
Gherardo, unokaöcs.......................................... CSELÓCZKI TAMÁS
Spinelloccio, orvos............................................. MÁTYÁSI ÁRON
Betto di Signa, sógor.......................................... SIRKÓ LÁSZLÓ
Simone, nagybácsi............................................. ALTORJAY TAMÁS
Marco, Simone fia.............................................. NÉMETH MÁRTON
Amantio di Nicolao, jegyző................................. VASTAG ISTVÁN
Pinellino, Varga.................................................. KELEMEN ÖRS
Guccio, kelmefestő............................................ MÁTYÁSI ÁRON
Gherardino, Nella és Gherardo fia..................... DONGÓ MÁTÉ/KRÉMER MÁTÉ
Nővér.................................................................. TFIRST MARIANN
Buoso................................................................. ERDŐDI ZSOLT
Coverek.............................................................. MONOS M. FRANCISKA, MIKE-NAGY KITTI

Valamint a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház szimfonikus zenekara

Alkotók
Zenei vezető: Károly Kati
Karmester: Drucker Péter, Iván Sára
Zenei munkatárs: Madarász Éva, Kerényi Mariann
Dramaturg: Tóth Kata
Díszlet- és jelmeztervező: Gyarmati Dóra
Játékmester: Szegvári Júlia
Rendező: CSEKE PÉTER
Ügyelő: Domján Sándor
Rendezőasszisztens: Murár Szabina

Bemutató: 2024. január 26.

CARL ORFF: CARMINA BURANA
táncszínházi előadás Carl Orff zeneművére

„Árva csónak, árva sors,
hol jutsz boldog révhez?
Fortúnával vándorolsz,
Életed majd szép lesz.
Vénusz vár még ezután
kinccsel, fénnyel téged,
és Fortúna oldalán
többé bú nem érhet.
 
Boldog élet útja vár:
ifjú szívvel járom.
Messze száll el mind a bú:
békességgel várom.
Fortúnával maradok,
utam ő kísérje,
tőle nyerjek pihenést,
boldog sorsot végre.”

(Carmina Burana)

Az ember szükségét érzi, hogy létezőnek tekintsen egy magánál fensőbb, hatalmasabb lényt, mely létének értelmet ad, sorsát vezérli, tetteit megítéli. E szükségérzet szülhet hitet, mely reménnyel, céllal mozgatja a kereső embert, az Élet Vándorát. Fortuna szeszélyes istennő, aki néha úgy játszadozik az emberrel, mint egy tehetetlen tárggyal. Nemezis szintén az ókor szerencseistene, de az igazságtalanság elleni lázadás megszemélyesítője is, sőt az elkövetett bűnök pártatlan bírája és megbosszulója.

Barta Dóra koreográfiája egyszerre isteni és emberi játék az elementáris erő és a transzcendens érzékiség szimbólumaival.  Az ellenállhatatlan életigenlés tánchimnusza, de mindvégig ott lüktet benne az a végzetes kettősség, hogy a fény mellett mindig ott az árnyék, az öröm mellett ott a bánat, az Élet mellett ott a Halál.

Táncolja: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház balett-tagozata, a Kecskemét City Balett

Táncművészek: Nagy Nikolett, Pavleszek László, Gömöri Lara, Raj Martin, Varga Lotti, Hoffmann Luca, Szigethy Norbert,
Weisz Tícia Szonja, Matic Marko, Rancz Illés, Takács István, Holopovics Zsófia, Wéninger Dalma m.v. / Buru Réka m.v.

Alkotók
Díszlet- és jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Konzultáns: Szabó Tamás
Világítástervező: Pető József
Társkoreográfus: Nagy Nikolett
Rendező-koreográfus: BARTA DÓRA
Ügyelő: Domján Sándor
Rendezőasszisztens: Murár Szabina

Bemutató: 2024. január 26.