SZÉKELY FONÓ
Életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal
„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt.
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estés változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.
ALKOTÓK
Rendező: Michał Znaniecki Díszlettervező: Luigi Scoglio A díszlettervező asszisztense: Alejandro Contreras Cortés Jelmeztervező: Magdalena Dabrowska Animáció- és világítástervező: Bogumił Palewicz Koreográfus: Juhász Zsolt A koreográfus asszisztense: Marosi Edit Dramaturg: Kenesey Judit Angol nyelvű feliratok: Elisabeth M. Lockwood Karigazgató: Csiki GáborSzereposztás
| Háziasszony | The lady of the house | Komlósi Ildikó |
| Kérő | Her suitor | Sándor Csaba |
| Fiatal legény | A young man | Boncsér Gergely |
| Szomszédasszony/A legény anyja | Neighbour/The mother of the young man | Wiedemann Bernadett |
| Fiatal leány | A girl | Kriszta Kinga |
| A bolha | The flea | Erdős Attila |
| A leány anyja | The mother of the girl | Meláth Andrea |
Stáblista
| Karmester | Kocsár Balázs |
| Koreográfia | Juhász Zsolt |
| A koreográfus asszisztense | Marosi Edit |
| Dramaturg | Kenesey Judit |
| Karigazgató | Csiki Gábor |
Helyszín
Budapest, 1061, Andrássy út 22.