Ember. Nő. Ember és Nő. Férfi és Nő. Nő és Férfi.

Valakik, valamikor, Valaki szerint: hibáztak. Emberi történet, két nagyon jól ismert egyén tragédiájáról. Nagyon személyes történet, és mégis: hogyan vált ennyire személytelenné? A férfiakra csoportként gondolunk, csak úgy, mint a nőkre. Hiányzik a személyesség, melyhez viszonyulni tudnánk. Ha szabadulni szeretnénk, vagy igényeink kívül esnek a felállított szabályrendszeren, a társadalom normaszegésként értékeli és megbünteti.

Mit jelent a társadalmunkban egy pár?

Előadásunk nem a teremtéstörténetben, de abból kiindulva keresi a választ. Mérlegre helyezi a kapcsolatok erejét és az önmegvalósítás konfliktusát, az intimitáskeresést, az ember esendőségét és brutalitását, a vágy erejét és a normalitás látszatát.

Olyan valóságot teremt, amelyben a néző könnyen megtalálja a helyét. Ez a valóség szubjektív, intim, nem politizál és nem moralizál. Olyan művészi alkotás, mely nem nőies vagy férfias, csupán emberi.

Éva. Ádám. Ember. „Kész!”

Az előadás létrejöttét a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Szereplők:
Varga Hunor-József
Veres Orsolya
Rendező: Varga Hunor-József
Díszlettervező: Gábor Zsófia
Koreográfus: Györgyjakab Enikő

Az előadást a 10. Színházi Olimpia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

********************************************

Man. Woman. Man and Woman. Woman and Man.

In the words of someone, two people, once: they have made a mistake. It’s a very human story. About the tragedy of two very well-known individuals. It’s a very personal story and yet: how did it become so impersonal? We think of men as a group, women alike. We lack something personal to relate to. If we want to escape or discover a need in ourselves that overturns established rules, society considers it a violation of the rules and punishes us.

What does a couple mean in our society? What is its task?

Our show does not seek the answer in the story of creation, it merely starts from it. It weighs up the power and pity in our relationships, self-realisation and the search for intimacy, human fragility and brutality, the power of desire and the desperate appearance of normality.

It creates a non-judgmental reality in which the viewer can easily find their place. It is a subjective, intimate, apolitical reality that does not seek ethics. It is a creation that is not masculine or feminine, only human.

Eva. Adam. Man. “Done!”

Performance financed by the Communitas Foundation and the Bethlen Gábor Fund.

Actors:
Varga Hunor-József
Veres Orsolya
Director of the performance: Varga Hunor-József
Stage designer of the performance: Gábor Zsófia
Choreographer of the performance: Györgyjakab Enikő