A FIÚK különös tükröt tart elénk, amelyben látjuk a „Macsót”, a „Nárciszt” és a „Herkulest” is, így közelről tanulmányozhatjuk a férfilét alaptípusait. Frenák váltakozva jeleníti meg a sovén gyűlöletet, az ostoba követelőzést, a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt a színpadon. Radikális vízióját átitatja az emberi kapcsolatokban rejlő reménytelenség tudata. A férfiszexualitást különböző aspektusokból vizsgálja: felmutatja eredetét és a tudattalanban rejlő forrásait.

Érzékisége kegyetlen, könyörtelensége költői. Szimbólumrendszere asszociációkra késztet. Az előadás fekete humorral, éles iróniával, az agresszió felmutatásával érzékelteti az érzelmek elsivárosodását, a klisészerűséget, amely a mai ember kapcsolatait uralja.

Frenák Pál koreográfiai koncepciója filmes, már-már színházi dimenzióban fogant: az alkotás magában hordozza készítőjének az emberi lélek működéséről felhalmozott intuitív tudásanyagát. A FIÚK közvetlen kapcsolatban van a tudattalan mélyrétegeivel, de felfogható könyörtelen társadalmi látleletként is.

A Fiúkat Magyarországon Lábán Rudolf díjjal jutalmazták legjobb kortárs tánc kategóriában és az évek során az előadás bejárta a világot.

KÖZREMŰKÖDŐK:

Táncolják: Holoda Péter, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Várnagy Kristóf

Zene: Fabrice Planquette, Gergely Attila

Fény: Marton János

Hang:Hajas Attila

Színpadtechnika: Zoltai György

Koreográfia & koncepció: Frenák Pál

 

https://hu.frenak.hu/fiuk