Mozart-nap 1. - Nyitókoncert

Közreműködik: Mihail Pletnyov zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Az ünnepelt zongoraművész, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest visszatérő vendégkarmestere, Takács-Nagy Gábor közösen idézik meg a Mozart-nap Nyitókoncertjén a zeneszerző-óriás két monumentális művét, a c-moll zongoraversenyt és a Prágai szimfóniát a Zeneakadémia Nagytermében.

Mozart 1786. március 24-én fejezte be a 24. c-moll zongoraversenyt (K. 491), három héttel a 23. A-dúr zongoraverseny (K. 488) megírása után, közvetlenül a Le nozze di Figaro című operája, és kevesebb mint másfél évvel a Don Giovanni (1787) megalkotása előtt. Az 1784-86-os évek alatt Mozart 12 zongoraversenyt komponált, ami e művek eredetiségét és kivételes minőségét tekintve elképesztő teljesítmény. Egyediségük nagyrészt a fúvós hangszerek kibővített szerepéből adódó hangzásvilágban és textúrában rejlik. Mozartot annyira megragadta a bécsi fúvósok nagy száma és képességei, hogy partitúráiban a fúvósokat különálló "hanganyagként" használta, amellyel szemben a zongora hangja állhatott, vagy amelyre a zongora a zenei párbeszédek játékában reagálhatott. Ebben az értelemben Mozart fafúvós hangszerelése a versenyműsorozatban kiemelkedő szerepet játszik; a fúvósok már nem egyszerűen a vonósokat kettőzik, hanem önálló "drámai személyiségként" jelennek meg. Mozart operáin kívül kizárólag a c-moll zongoraverseny zenekari hangszereléséről mondhatjuk el, hogy a kürtök, trombiták és üstdobok mellett a teljes fafúvós kar jelen van, az operák világát megidéző kiemelt, szólisztikus szerepben tündökölve.

A Prágai szimfóniát Mozart a c-moll zongoraverseny megalkotásának évében, kifejezetten a prágai közönség számára komponálta, hisz Bécsben népszerűsége ekkortájt épp leáldozóban volt, Prágába viszont ünnepelt zeneszerzőként érkezett. Sikerét leginkább a Figaro házasságának köszönhette: „… itt ugyanis semmi másról nem beszélnek, csak a Figaróról, nem játszanak, nem fújnak, nem énekelnek és nem fütyülnek mást, mint a Figarót, nem néznek más operát, mint a Figarót és örökké csak a Figarót.” – írja egyik levelében Mozart egy bécsi barátjának. Az 1787 januárjában bemutatott D-dúr (Prágai) szimfóniáját a Figaro egyik előadásával együtt Mozart maga vezényelte el Prágában, ahol a közel egy hónap vendégeskedése alatt zongoraművészként és karmesterként is egyaránt fellépett. A szimfóniában a Figaro vígjátéki kalandozásainak megidézése mellett a szerző már a Don Giovanni érzéki és fájdalmas hangulatát is előrevetíti.

Az expresszív játékmódjáról híres világsztár, Mihail Pletnyov egyedi Mozart-értelmezése és Takács-Nagy Gábor szuggesztív személyisége a Concerto Budapest érzékeny muzikalitásával együtt minden bizonnyal különleges élményben részesíti majd a Nyitókoncert hallgatóságát.

Művészeti vezető: Keller András
Házigazda: Takács-Nagy Gábor