Giuseppe Verdi: ATTILA opera
opera olasz nyelven, magyar és angol felirattal
(esőnap: augusztus 13.)
Műsoridő: kb. 2 óra 50 perc, egy szünettel

Attila, a hunok királya: John Relyea

Koreográfus: Feledi János
Jelmeztervező: Kentaur
Világítás – és látványtervező: Madarász János „Madár”
Kreatív tanácsadó: Dobó Kata

Rendező: Aczél András
Producer, művészeti vezető: Bán Teodóra

Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették.

Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó.

Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak.” E Nagy-Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem. A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.

A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Közel húsz év múltán 2022 augusztusában ismét felhangzott Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban, melyet 2023-ban újra műsorra tűz színházunk. Attila szerepét idén a kanadai John Relyea basszus-bariton operaénekes alakítja. Az előadás igazi csemege az opera rajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt.