Jean-Paul Sartre: Legyek
(Euripidész, Aiszkhülosz és Szophoklész műveinek felhasználásával)
A szerzőről
Jean-Paul Sartre (1905-1980) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, filozófus - a XX. századi egzisztencializmus irányzatának meghatározó alakja. Megjelenése mind a filozófia, mind pedig az irodalom történetében új korszakot teremtett: munkásságában e kettőt egymástól elválaszthatatlan egységként valósította meg. A modern francia irodalom csúcsteljesítményeként aposztrofált életművének kontúrjait, a világ számos nyelvére lefordított novelláskötetei, regényei, drámai művei, valamint filozófiai ontológiai alkotásai rajzolták meg.
A műről
A Legyek Jean-Paul Sartre első drámája, amely 1943-ban szinte egyszerre jelent meg a szerző főműveként számontartott Lét és a Semmi - Egy fenomenológiai ontológia vázlata című művével. A darabban sajátos filozófiai rendszerének érvényében egy klasszikus drámatoposzhoz, az Atreida ház mítoszához, azon belül is Oresztész történetéhez nyúlt vissza, hogy a szabadság mibenlétét járhassa körül, amely elgondolásában nem a mindenkori hatalom ügye, hanem az embereké.
Sartre Oresztésze független mindentől és mindenkitől: szabadságán kívül nincs semmije.
Minden és mindenki idegen számára: nem fűzik emlékekek argosz épületeihez, népéhez és saját testvéréhez, a rabszolga sorba taszított Elektrához sem köti semmi.
Gyökértelenségéből fakadó szabadsága súlytalan lebegésként veszi őt körül: arra vágyik, hogy rátalálhasson egy útra, egy tettre, ami csak az övé, ami által - akár a király gyilkosság bűnének árán is - felszabadíthatja hugát, “betöltve ezzel az űrt szíve helyén”.
A Maladype Színház előadásában a Sartre-i elgondolás hangsúlya a politikummal átszőtt társadalomkritikáról az egyén belső életének, a “másikhoz” való kapcsolódás vágyának és önnön szabadságának összeütközésére helyeződik. Euripidész, Aiszkhülosz, valamint Szophoklész klasszikusaiból is kölcsönözve, didakszistól mentesen kérdez rá az önmagunk magányos mivoltával való szembenállás és szembesülés felismerésének és megértésének örökérvényű problematikájára.
Játsszák
Jupiter: András Gedeon
Aigiszthosz: Ádám Kornél
Iphigénia, Erinnüsz: Erőss Brigitta
Elektra: Lukács Andrea
Püladész: Mesés Gáspár
Oresztész: Pál Zoltán
Klütaimnésztra: Zsenák Lilla
Alkotók
Rendező: Juraszek Zsuzsanna és a társulat
Dramaturg: Juraszek Zsuzsanna
Jelmez: Kiss Daniella Bernadett mv.
Kreatív producer: Huszár Sylvia
Produkciós vezető: Balázs Katalin
| Kreatív producer | Huszár Sylvia |
| Produkciós vezető | Balázs Katalin |
Vélemények
Írj véleményt