NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Maros András úgy meséli el egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját, hogy közben szűkszavú, pergő ritmusú, briliáns dialógusokat működtet. Maros elképesztő nyelvezetet használ, humora a legnagyobbakat – Esterházyt, Parti Nagy Lajost – juttatja eszünkbe, mégis legalább annyira egyedi, mint az említettek.

Redőny

Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki, ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek. Hamar kiderül, hogy közös életüknek nem a gyerekük a főszereplője, hanem a redőny. Legalábbis Éva számára mindenképp, akinek mellesleg az anyja (Márti) is jelen van... amikor jelen van... meg amikor nincs. Ő nem redőnypárti, sőt. De mitől tud ennyire fontos lenni a redőny? Mit tud egy redőny? Hát, sok mindent. Ha leengedik, eltakar; ha felhúzzák, megmutatja, mi van kint... vagy bent. (Feltéve, ha működik.)

A Redőny vicces és szórakoztató darab. A Redőny megrázó és elgondolkodtató darab. Hogyan lehetséges ez a paradoxon? Maros András úgy meséli el egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját, hogy közben szűkszavú, pergő ritmusú, briliáns dialógusokat működtet. Maros elképesztő nyelvezetet használ, humora a legnagyobbakat – Esterházyt, Parti Nagy Lajost – juttatja eszünkbe, mégis legalább annyira egyedi, mint az említettek. Maros egyszerre teszi otthonossá, „rögvalóság ízűvé”, hihetővé, ugyanakkor elemeltté a darabot. Miközben elemi erővel nevettet, a szerkezet drámai erejű, szikár és fájdalmas marad; a darab vége pedig igazi katarzissal kecsegtet...

A mű a Nyílt Fórum támogatásával jött létre.

Az előadás az Óbudai Kulturális Központtal együttműködésben jött létre.