„Gute skizze” – elégedetten így értékelte azokat a vázlatban rögzített ötleteket az idős Richard Strauss, amelyekből 1947 decemberére legutolsó tisztán hangszeres műve, a Duett concertino született, oly hálás játszanivalót kínálva a klarinét és a fagott művészei – ezúttal Klenyán Csaba és Mohai Bálint számára.

Nem kevésbé mutatós szólamot juttatott a szólistának Maurice Ravel, amikor G-dúr zongoraversenyén dolgozott, s concertójának magánszólama végül annyira igényesnek bizonyult, hogy a komponista bölcsen lemondott arról, hogy az ősbemutatón maga próbálja eljátszani. Az így 1932-ben Marguerite Longnak átadott lehetőség a mostani koncerten a nagyszerű Fejérvári Zoltánnak jut. A meredeken felívelő pályafutású ukrán karmesternő, Oksana Lyniv által vezényelt program utolsó száma egy újabb klasszikus francia repertoárdarab: Camille Saint-Saëns 1886-os, elkészülte után kevéssel az akkor elhunyt Liszt emlékezetének ajánlott Orgonaszimfóniája, amely ősbemutatója óta talán még sohasem tévesztett hatást a világ koncerttermeiben.

R. Strauss: Duett concertino
Ravel: G-dúr zongoraverseny
Saint-Saëns: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

Közreműködik: Klenyán Csaba klarinét, Mohai Bálint fagott, Fejérvári Zoltán zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Oksana Lyniv