A gálaműsor címe Bartók Béla Cantata profana című művének befejező gondolata.
Bartók Béla tiszta forrásnak az ősi, érintetlen népzenét tartotta. Bartók és Kodály Zoltán neve ma egyet jelent a Kárpát-medencei népzene felfedezésével.

A koncerten zenekari és énekkari kompozícióik, népdalfeldolgozásaik hangzanak el, az eredeti népzenei forrásokkal együtt.
A népdalok és néptáncok autentikus tolmácsolásban, népzenészek, néptáncosok közreműködésével jelennek meg a látványos ünnepi előadáson.

MŰSOR:
Bartók: Erdélyi táncok, Sz. 96, BB 102b
Kodály-Kocsis: Árva madár
Bartók: Magyar parasztdalok, Sz. 100, BB 107 – Ballada
Kodály: Galántai táncok
Bartók: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76
Kodály-Kocsis: Puciné
Bartók-Kocsis: Húsz magyar népdal, Sz. 92, BB 98 - Székely lassú
Bartók: Öt magyar népdal, Sz. 101, BB 108 – Panasz
Kodály: Kállai kettős

Vezényel: Farkas Róbert
Közreműködik: Balga Gabriella és Palerdi András (ének), Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán (népi ének), Szalonna és Bandája (együttesvezető: Pál István Szalonna), Czifra Táncegyüttes (együttesvezető: Sánta Gergő) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Műsorvezető: Sebő Ferenc

Támogató:
Csoóri Sándor Alap

Rendező:
Nomád Nemzedék Kft.

Magyar Rádió Művészeti Együttesei