Az élet rövid és jelenleg nagyobb a bizonyítottsága annak, hogy egy egyszeri kaland. Valószínűleg szeretnénk mindnyájan tartalmasan végig-élni azt az időt, ami nekünk jut. Emberi léptékkel e rövid időn belül túl sok a lehetőség, az irány, az információ, ahhoz, hogy magunk döntsünk arról, hogy mit is kezdünk ezzel a: nekünk jutó „idővel”. Sokunk ezért is kapaszkodik egy eszmébe, egy vezetőbe, a hitbe, hogy ne tévedjen el, ne sodródjon le az általa igaznak vélt ösvényről. Igen, szeretnénk hinni, hogy vannak igaz emberek. De mi van, ha ezek az „igaz” emberek kóklerek? Ha a tehetségük nem más, mint az, hogy képesek a bennünk lévő hiányt kitölteni, a kérdéseinkre választ adni, de közben csak arra használnak bennünket és a bizonytalanságunkat, a gyengeségeinket, az eltévelyedettségünket, hogy a saját önző céljaikat elérjék?

„Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltűrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünk.” (Moliére: Előszó a Tartuffe-höz)

Az élet rövid és jelenleg nagyobb a bizonyítottsága annak, hogy egy egyszeri kaland. Valószínűleg szeretnénk mindnyájan tartalmasan végig-élni azt az időt, ami nekünk jut. Emberi léptékkel e rövid időn belül túl sok a lehetőség, az irány, az információ, ahhoz, hogy magunk döntsünk arról, hogy mit is kezdünk ezzel a: nekünk jutó „idővel”. Sokunk ezért is kapaszkodik egy eszmébe, egy vezetőbe, a hitbe, hogy ne tévedjen el, ne sodródjon le az általa igaznak vélt ösvényről. Igen, szeretnénk hinni, hogy vannak igaz emberek. De mi van, ha ezek az „igaz” emberek kóklerek? Ha a tehetségük nem más, mint az, hogy képesek a bennünk lévő hiányt kitölteni, a kérdéseinkre választ adni, de közben csak arra használnak bennünket és a bizonytalanságunkat, a gyengeségeinket, az eltévelyedettségünket, hogy a saját önző céljaikat elérjék?

Moliére klasszikusa és felejthetetlen, örökérvényű kérdéseket felvető vígjátéka szünet nélkül érkezik a Miskolci Nemzeti Színház előadásában a Városmajori Szabadtéri Színpadra, Rusznyák Gábor rendezésében. Az előadás megtekintését 16 év felettiek számára ajánlott.

Az előadás hossza 110 perc.

 

Közreműködők

Pernelle asszony, Orgon anyja: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Orgon, Elmira férje: GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas
Elmira, Orgon új felesége: CZAKÓ JULIANNA
Damis, Orgon fia: TEGYI KORNÉL e.h.
Mariane, Orgon lánya: PROHÁSZKA FANNI
Valér, Mariane szerelme: BÖRCSÖK OLIVÉR e.h.
Cleante, Orgon volt sógora: FANDL FERENC
Tartuffe: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Lojális Ignác: KERESZTES SÁNDOR
Dorine, alkalmazott az Orgon házban: CZVIKKER LILLA

Díszlettervező: RUSZNYÁK GÁBOR
Jelmeztervező: TIHANYI ILDI
Vetítés: HAJDUFI PÉTER
Mozgás: LUKÁCS ÁDÁM
Ügyelő: EGYÜD TÜNDE
Súgó: FEKETE ZSOLT
Rendezőasszisztens: GADUS DORKA

Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR