A német romantika nagy írójának, E. T. A. Hoffmann-nak meséit a csapongó képzeletnek és a valós társadalmi helyzeteknek látványos elegyítése teszi emlékezetessé. Offenbach utolsó, befejezetlenül maradt művében ellene megy fergetegesen szatirikus operettjeinek, amelyekben ki-kiütközik korának gúnyos-szellemes társadalomkritikája. Természetesen a humort e műve sem nélkülözi, de a költő szerelmi kalandjait sötét, olykor végzetes színárnyalatok uralják. Az abszolút női ideál keresése közben négy gonosz figura kíséri végig és taszítja a boldogtalanságba Hoffmannt, aki szerelmi mámorában állandóan a halállal kénytelen szembesülni. A reális világ és a hátborzongató képzelet alkotta meséivel a szerző egy olyan univerzumba vezeti el hallgatóit, ahol az álom és a valóság közötti határ könnyen elmosódik.
Szereposztás
| Hoffmann | László Boldizsár |
| Olympia / Antonia / Giulietta / Stella | Kolonits Klára |
| Lindorf / Coppélius / Miracle / Dapertutto | Kelemen Zoltán |
| A múzsa / Nicklausse | Mester Viktória |
| Nathanael / Spalanzani | Szappanos Tibor |
| Luther / Crespel | Gábor Géza |
| Hermann / Schlemil | Pataki Bence |
| Andrés / Cochenille / Frantz / Pittichinaccio | Dargó Gergely |
| Antonia anyja | Németh Judit |
Stáblista
| Rendező | Székely Krisztina |
| Karigazgató | Csiki Gábor |
| Dramaturg | Szabó-Székely Ármin |
| Koreográfia | Gergye Krisztián |
| Díszlet | Pallós Nelli |
| Jelmez | Pattantyús Dóra |
| Világítástervező | Baumgartner Sándor |
| Mozgóképtervező | Varga Vince |
| Rendező asszisztens | Mányik Albert |
| Rendező asszisztens | Niklai Judit |
Helyszín
Budapest, 1061, Andrássy út 22.