A zene és képzőművészet kapcsolata sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik, s rengeteg műfajt érint. Előadás sorozatunkban ezt a kapcsolatot szeretnénk minél több oldalról megvilágítani, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is. Az előadóink a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekara és dr. Bellák Gábor művészettörténész.

A 19. század a nagy nemzeti mozgalmak megszületésének korszaka. Nemcsak a politikai értelemben vett nemzetállamok jönnek létre, hanem erős igény jelentkezik a nemzetek önképének megteremtésére, a nemzeti hagyományok kiaknázására, s ezzel együtt a nemzeti szimbólumok megalkotására is. Ebbe az áramlatba tartozik az úgynevezett nemzeti stílusok megteremtésére irányuló törekvés, akár a zenében, akár a képzőművészetben, sőt még az építészetben is. A nemzeti stílus gyökereit és forrásait a legtöbben az ekkoriban fölfedezett népművészetben, illetve a népzenében vélték megtalálni. A népművészet és a népzene a 19. század elejétől kezdve korszakokon és stílusokon átívelően, még napjainkban is megtermékenyítő hatást gyakorol zenére, művészetre egyaránt.

Közreműködnek:

dr. Bellák Gábor, művészettörténész

Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei

 

Kép: Korniss Dezső: Kántálók, 1946, olaj, vászon, 60 x 85 cm, Pécs, Janus Pannonius Múzeum