NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Ez a gyönyörű dráma a XIV. század elején, Róbert Károly uralkodása idején játszódik. 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó.

Azn Éless-Szín előadásában
Márai Sándor: A kassai polgárok
kamaraszínházi változat 2 részben

Izgatott korban játszódik a darab, a városok polgársága, kezd öntudatra jutni, kezdi ismerni saját értékét, hivatását. Soraikból emelkedik ki János mester, a kőfaragó. Emelkedett lélek, művészember. Szent Erzsébet szobrát faragja a kassai dóm kapuja fölé. Gondosan dolgozik a vésőjével, de szerelem támad benne nevelt lánya, Genovéva iránt. Aki modellje szobrának, hite szerint ez lesz az a mű, amelynek megalkotására született. Ómodé nádor martalócai már betörtek a városba, de a Tanács még mindig ülésezik. János hát besiet a Tanácsba. A király Ómodé nádornak ajándékozta a várost, de korábban szerzett jogán Kassa szabad királyi város. A Tanácsban János mester szava dönt: ellenállnak, minden eszközzel.

Mialatt harcol, zsoldosok megölik feleségét. Genovévát már korábban – mindkettejük védelmében – elküldte, a fia a nagyvilágban, messze, egyedül maradt. De ha nincs Genovéva, minek a szobor?! A harc hevében Ő maga öli meg vésőjével Ómodét. Az ellenállás sikeres, a polgárok győztek. János az ő hősük, a királyi bíróság felmenti a hazaárulás vádja alól. Hős volt? – kérdi Albertus, az író. Ember – feleli önmagának és nekünk.

Szereposztás:

János mester......................................... KORCSMÁROS GYÖRGY
Ágnes, a felesége.................................. NYERTES ZSUZSA
Kristóf, a fiuk.......................................... HÉGER TIBOR
Genovéva, a nevelt lánya...................... ANTALFI ANETT
Jakab, a kereskedő............................... KERTÉSZ PÉTER
Gergely Páter........................................ VÁRKONYI ANDRÁS
Albertus a krónikás................................ BODOR GÉZA 
István Püspök........................................ MESTERHÁZY GYULA 
Sabina, a dajka...................................... VALLER GABRIELLA
Petrus Bíró............................................. BÁCSKAI JÁNOS
Dyles, a molnár...................................... HEGEDÜS MIKLÓS 
Leonárdus, a szűcs................................ KOHAUTEK CSABA

Díszlet-jelmez: HÚROS DÓRA
A rendező munkatársa: DOBOS ERIKA
Rendező: KERTÉSZ PÉTER
Művészeti vezető: dr. ÉLESS BÉLA
A kamaraszínházi változatot írta: dr. Éless Béla
Zene: KOKAVECZ IVÁN

Márai Sándor örökösének engedélyét a Balla-Sztojkov Kft. és a Hofra Kft. közvetítette.