A Pécsi Harmadik Színház új produkciója a színház előcsarnokában játszódik. Éppen ott, ahová április 3-án az uránvárosiak idén is elmennek, hogy leadják voksukat, lévén az épület a város hivatalos szavazóköre.

Balogh Robert: Közmagyar
bemutató 2022 március 10.

Formabontó előadás van születőben a Pécsi Harmadik Színházban. Közmagyar címmel Balogh Robert a saját, legfrissebb darabját rendezi. Egy országgyűlési képviselőválasztás kellős közepébe csöppenünk, ahol a számítógépes rendszer túlterheléses támadása miatt épp szünetel a szavazás. Ám a városrészi tévéstáb sztárriportere addig sem lazsál. Mert hír az kell. Alkalmi interjúalanyai pedig beszélni kezdenek...

Balogh Robert íróként több műfajban is sikeres. Regények, drámák, mesék kerülnek ki a keze alól. Most egy rendhagyó produkció létrehozásán dolgozik: a saját darabját állítja színpadra. Pontosabban: az aulába. Még pontosabban: a Pécsi Harmadik Színház közönségforgalmi terébe. Ettől is mondhatjuk formabontónak és különlegesnek a Közmagyar előadását. Meg mástól is.

– Mindig is jellemző volt rám, hogy a fülemből éltem. Azaz ha verbális agresszióba, nyelvi indulatkitörésbe vagy hülyeségbe botlottam, azt leírtam és félretettem, s alkalomadtán valamelyik regényembe épült be; de az is előfordult, hogy fölkértek egy beszéd megtartására, és abba szivárgott bele – meséli Balogh Robert. – A Közmagyar esetében is ez történt. Az első karantén idején a neten szörfölgetve rábukkantam évtizedes, vírusként terjedő videókra. Közügyekről kérdeztek végtelenül egyszerű, aluliskolázott embereket, ki-ki a maga szintjén igyekezett válaszolni a riporternek. Pár perc nevetés után belém hasított a gondolat: ez igazi színházi szituáció! Tele van humorral, szeretettel és fájdalommal. Megmutatkozik, miként csurog alá a politika a társadalomban, milyen indulatokat gerjeszt. Az is, hogy milyen a társadalmi egyenlőtlenség. És miként csúszik félre egy gondolat. Milyen, ha az összeesküvés-elméletekből magyarázzuk a világot, vagy ha politikai pletykákat sugdosunk a fülekbe?

Az író-rendező hangsúlyozza: a produkció rendhagyó volta abból is ered, hogy nem lesz jól elhatárolható nézőtér, sem színpad. A közönség térben is együtt létezhet a produkcióval, a színészekkel: utánuk mehet, közelebb léphet hozzájuk, vagy épp megfordulhat, ha a háta mögött bukkan fel valamelyikük. Akik mindenképpen leülnének, kivetítőkön kísérhetik az eseményeket.  Ez egy szabad előadás lesz. Gondolatilag is.

– Kioldottam kicsit a szájzárat – vallja Balogh Robert. – Belesűrítettem a dialógusokba az elmúlt másfél évtized politikai lövészárkai szlengjét, pletykáit, álhíreit. Megeshet, hogy lesz olyan néző, aki fölháborodik ezen, s ne adj isten, távozik is. Sajnálni fogom, de megértem. Sokszor jut eszembe a Svejk egyik tételmondata, mikor a címszereplő először járt lövészárokban: „Ne lőjetek, hiszen itt is emberek vannak!” Bízom benne, hogy érzelmileg telítődik a közönség, miközben rengeteget nevet, néha sír, örül és kárörvend, időnként elszégyelli magát, mert ráismer valakire, akár önmagára, a szüleire, a szomszédjára… Az indulatok feloldásában a kiváló muzsikus, Rozs Tamás komponálta kórusmű lesz a segítségünkre. Tisztelettel kérem a nézőket: játsszanak velünk ebben a másfél órában!