A Várkert Irodalom népszerű sorozata, a Nagy Magyar Versek, azaz az ENEMVÉ. Minden hónapban más a szervező gondolat, amelyet összefűz három ismert színész és egy népszerű zenész játéka. A novemberi ENEMVÉ verseiben költők gondolatai mentén barangolunk, azokon a vidékeken, ahol ők is szívesen időztek. Barangolás a kint és bent határán, gondolat rengetegekben, délibábos Alföldön és buja dzsungelekben.

Bejárunk képzeletbeli világokat és újra rácsodálkozunk ismert helyekre, ahol jártunk már, de így mégsem láttuk még. Feloldódunk nagy vizekben, magas fák fölé repülünk, rónákon át száguldunk, indák közül menekülünk. Elindulunk és megérkezünk. A novemberi fagyokhoz és a megnyúló sötéthez keresünk útravalót a versekben. Ahogy Weöres Sándor figyelmeztet mindannyiunkat: Amikor “végleg befelé kell fordulni, belül sétálni, befelé figyelni. Csak a belső táj ne legyen barátságtalan.  Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Kemény István, Radnóti Miklós, Hamvas Béla, Szabó Magda és még sokan mások kalauzolnak majd ezen a rendhagyó utazáson.

 

 "Így szédelegsz csak párás birodalmuk

 

barnaüveg-szinű orvosság-illatában,

és ha egy nyíladékon mégis betűz a nap,

olyan tekintet az, amelynek fényes útja

csak itt, nem-ismert oldatban világít.”

Nemes Nagy Ágnes

 

Szikvója-erdő

 

Közreműködők:

Színművészek: Trill Zsolt, Kádár Gellért, Medveczky Balázs

Zene: Sena Dagadu (Irie Maffia)

Szerkesztő: Ugron Zsolna

Szerkesztő-rendező: Seres Tamás