A szereposztás szerint a legifjabb házaspár esetében, a férje érzéseiben bizonytalan fiatalasszonyt Király M. Alexandra alakítja őszinte bájjal. Énekhangja lágy, harmonikus, érzelemmel telített. Az Évát alakító Liszi Melinda, férje karriermániája miatt érzi úgy, hogy elhanyagolja. Lázad és hangot ad sértettségének, bár minden múltból felsejlő emlékből tudja, még mindig szerelmes a férjébe. Játéka, jelensége, énekhangja ebben a darabban is maradéktalan erővel csillog. Gegucz Bálintné Jolán szerepében Nagy Erika egy ötven körüli nőt alakít. Meghatározó egyéniség, aki meg tudja fogalmazni, miért lett elege a házasságból. Unalmasnak, elszíntelenedettnek tartja a mindennapi egy fedél alatt élést. Nagy Erika nagyszerű alakítása minden középkorú nőre hatással lehet. Érett a játéka, oda kell figyelni rá. Jeleneteiben komoly, érzékeny nőt képvisel. Káprázatosan villantja fel hangját Kovács Kati Nem leszek a játékszered című, győztes táncdalfesztiváli dalában.



Csonka Dóra dr. Képes Verát, a fiatal ügyvédnőt alakítja, aki az első munkanapján a mélyvízbe „csobban”, ő kapja a három válófélben lévő nő ügyét. Legjobb szándéka ellenére sem alakulnak úgy a dolgok, ahogy azt elképzelte, ugyanis azzal nem számolt, hogy a három férj a nőt látja meg benne. Csonka Dóra maga is frissen diplomázott, így mélyen átérezte ezt a szerepet. Csinos, kedves jelensége, játéka, üde színfoltja a darabnak. Mindezeket tetézi érzékeny, szép hangja.



A férjek közül a Gegucz Bálintot alakító Katkó Ferenc jelentette a rangidős vízibuszkormányost, aki az előző évadhoz képest fele súllyal, csinosan, fitten, de a játékához hű mackós-kedves figuraként szerepel. Játéka, hangja, humora sodró.



Balogh Sándor szerepében Gulyás Attila sziporkázott. Róla el lehet mondani, hogy minden darabban újabbnál újabb alakítással lepi meg a közönséget. Hibátlan játéka, hangja, tánca lenyűgöző. Aki követte fellépéseit az évek alatt, láthatja, hogy beérett színész lett belőle.



Egri Péter alakjában Puskás Dániel lépett színre. Bár látszik rajta, hogy benne szunnyad a tehetség, ettől függetlenül még van min csiszolnia. Időnként túloz, máskor alul alakít, vagy mesterkélt. Hangjának színe is lemarad a darab többi férfi szereplőjétől. De mentségére legyen írva, ő a legfiatalabb a férfiak között.



majd a békéscsabai olvasópróbák egyikén... de már látható is a Békéscsabai Jókai SzínházbanTege Antal, aki az írót, a bírót, de még több „beugróst” is alakít, a tőle megszokott helyzetkomikummal, színnel formálja szerepét. Alakítása most is – mint mindig – lenyűgöző. Hogy ezúttal rendezői elvárásnak, vagy egyéb másnak köszönhetően, de egy apró hiba mégis kifogásolható a szereplésében. Talán hatásosabb, ha az érzelem kibontakozása Vera iránt árnyaltabb lett volna, nemcsak a végén derül ki, hogy ő maga is lassan beleszeretett a csinos ügyvédnőbe.



A darab nagy erénye a dalok forgataga, kiváló előadásmódja, a remek élőzene. A hatvanas évek táncdalai, a táncdalfesztiválok sikerdalai szólaltak meg Kovács Kati, Szécsi Pál, Poór Péter, Kovács Erzsi és még mások szívhez szóló retró dalai által.



A rendezés, a díszlet, a korhű kosztümök, a szereplők, a zene közös kivitelezésének köszönhetően együtt „világítottak” a színpadon egy élvezetes darabban.