Egy dinasztia, amely házasodik, amíg a többiek háborúznak, egy császár, akinek a birodalmában sohasem nyugszik le a nap, uralkodók, akiknek alattvalói egyfelől az aztékok aranyát kutatják a közép-amerikai piramisok és őserdők mélyén, másfelől a hatvani és a fehérvári bég janicsárjait páholják a buzsáki réten vagy a Balaton partján…

Tényleg aranycsinálás folyt II. Rudolf idején a prágai várban? Ki volt Don Carlos: szabadsághős vagy elmebeteg? Miért „szép” Fülöp, miért „őrült” Johanna és miért „babonás” Károly? Kit neveztek az „utolsó lovagnak”? Mi történik a génekkel, ha egy család két ága között a 200 év alatt megkötött 11 házasságból 9 első unokatestvérek vagy nagybácsi–unokahúg között jön létre? Ki nyerte meg a harmincéves háborút? Mi történt volna a világtörténelemmel, ha a XVII. század végén váratlanul kihal a Habsburg-ház? Ki volt nekünk a „bécsi király”: a magyar nemzeti érdekek örök elárulója vagy az a kapocs, ami a fejlődésképtelen keleti despotizmusok helyett mégiscsak a nyugati kultúrához és haladáshoz kötötte az ország szekerét? E sokféle rejtély és titok legújabb történészi megfejtéseivel Fazekas István történész, levéltáros, az ELTE tanára, a XVI–XVII. század avatott kutatója ismertet meg minket.