Női szemmel: Erzsébet királyné és a magyarok
Az osztrák császárné magyar társalkodónőt és udvarhölgyeket választott magának, akik nemcsak Bécsbe, hanem az utazásaira is elkísérték. Ráadásul minden női praktikáját bevetve támogatta az 1848-49-es szabadságharcot vérbe fojtó Ferenc József császárnál a magyarokkal való kiegyezést, amelynek Andrássy Gyula gróffal való barátsága sokat köszönhetett.
Erzsébet a fejébe vette, hogy királyt szül nekünk, magyaroknak a budai palotában. Ez a gyermek meg is született, azonban a bécsi udvar megkönnyebbülésére nem fiú, hanem kislány lett. Mária Valériát Erzsébet magyarul taníttatta és csak magyarul beszélt vele, sőt még Ferenc Józsefet is erre kérte. Hogyan állt mindehhez Valéria, akiről azt rebesgették, hogy Andrássy Gyula gróf gyermeke? Van igazságalapja a pletykának? A királyi pár fia, Rudolf trónörökös a grófban személyes és politikai példaképet látott attól a perctől kezdve, hogy édesanyja először hozta őt Magyarországra. Mit jelentett Erzsébetnek a „szép akasztott”? És a grófnak ő? Csak politikai eszközként használta Andrássy a császárnét, vagy valódi barátság fűzte őt hozzá a kezdetektől fogva?
Hogyan vélekedett a királyné a forradalmárokról és az aradi vértanúkról? Számtalan magyarral állt szoros kapcsolatban. Barátság fűzte őt például Deák Ferenchez, Jókai Mórhoz, Batthyány Elemérhez (a kivégzett miniszterelnök fiához) és Andrássy Gyula feleségéhez, Kendeffy Katinkához. Kikkel volt még szoros a kapcsolata? Hogyan állt mindehhez Ferenc József?
Tényleg ennyire szerette Erzsébet a népünket, vagy ez is egyfajta lázadás volt anyósa, Zsófia főhercegné udvarában, aki szívből gyűlölt mindent, ami magyar? Vajon azért töltött a királyné hazánkban (összeadva a napokat) több, mint hét évet, mert ez egy olyan hely volt, ahová a császár anyja soha nem tette be a lábát? Vagy valódi szeretet fűzte őt országunkhoz és a népünkhöz?
Vélemények
Írj véleményt