A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók filmzeneszerzője volt, de koncerttermi alkotások komponistája is.

Pesti Vigadó
Magyar Kincsek

Rózsa: Brácsaverseny
-szünet-
Bartók: Négy zenekari darab, BB 64
Liszt: Prométheusz szimfonikus költemény

Szűcs Máté brácsa
Concerto Budapest
Vezényel: Kovács János

A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók filmzeneszerzője volt, de koncerttermi alkotások komponistája is. Életművének ez utóbbi, okvetlenül kevésbé ismert feléből kínál reprezentatív mintát az 1980 és 1984 között keletkezett Brácsaverseny, amelynek legelső megszólaltatója Pinchas Zukerman volt, s mely mutatós koncertdarab pár éve ott szerepel a nagyszerű Szűcs Máté repertoárján is. Bartók Béla 1907 és 1912 között írta, majd utóbb kilenc esztendő múltával hangszerelte meg az olaszos tételcímeket sorjáztató Négy zenekari darabot, amelynek belső útja a természetzenétől a groteszk hajszán és a keringő-reminiszcenciákon át a gyászindulóig vezet. „A fenséges erő állhatatosságával győzedelmeskedő bánat adja meg a darab zenei karakterét” – ez a mondat pedig már a Kovács János vezényletével megszólaló műsor harmadik, befejező számának, vagyis Liszt Ferenc Prométheusz című szimfonikus költeményének jellemzéséül szolgál, méghozzá a mű utólag megfogalmazott programjából, amelybe a zeneszerző mellett kétségkívül élettársa, Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegné is bedolgozott.