NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Félszcenírozott előadás magyar és német nyelven

Ludwig van Beethoven – August Kotzebue

István király, Magyarhon első jótevője

Közel száz évet kellett várni Ludwig van Beethoven István király, Magyarhon első jótevője című kísérőzenéjének 1927-es magyarországi bemutatója után, mire a darab újra megszólal az Opera színpadán. „Egyszerre rózsafénybe tündökölve, / derült elébük egy szelíd vidék, / ezüst habot rázott a szirtek öble, / virág himezte a mezők szinét” – szól Kosztolányi Dezső Honfoglalás előtt című verse, mely bár I. István király előtti kort idéz, a történelmi távlat közel hozza őket egymáshoz. Ez a közelség nagyon fontos Oberfrank Pál rendezőnek – s Kosztolányin kívül más magyar költők szövegeivel, így Babits Mihályéval és Sík Sándoréval is kiegészíti az eredetileg August von Kotzebue által írt színpadi játékot. A ritkán hallható Beethoven-darabot, akárcsak az ugyanazon az estén látható Athén romjait, Oberfrank Péter vezényli. „A legnagyobb ajándék, hogy a testvéremmel dolgozhatok, mert rendkívül felszabadítóan és inspiratívan hat. Közös célunk, hogy egy hozzánk közeli István-képet mutassunk be, aki Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot. Ez a gesztus, illetve Magyarország és Mária kapcsolata sokak számára máig meghatározó” – állapítja meg a rendező.

  Karmester: Oberfrank Péter István király: Oberfrank Pál Gizella: Varga Kinga Vazul: Kőrösi András Egy hang (felvételről): Mécs Károly   _______________________________________________________________________________________________________  

Ludwig van Beethoven – Richard Strauss

Athén romjai Ókori történet – mai kérdések. Oberfrank Pál rendezése Beethoven Athén romjai című ünnepi játékán keresztül egy, a mai kor nézőjének is ismerős történetet vázol. Minden, ami ma körülvesz bennünket, a globális klímaváltozás, a világjárvány, a népvándorlás óriási nyomást és folyamatos változást, sokszor pusztulást idéz elő. Színpadi víziójában az ókori athéni demokrácia megingásának kijózanító élményére így reagál a rendező: „Szeretnék a múltba, a hagyományokba, a nagy, közös, szent ügyekbe kapaszkodni, és szeretném hinni, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Korábbi előadások díszletelemeinek, jelmezrészleteinek felhasználásával is kötődünk a múlthoz,kapaszkodunk a régi értékekbe.” Az Athén romjait 1812-ben mutatták be Pesten, a Pesti Német Színház megnyitóján Beethoven István királyával egy estén, ahogyan ez az Opera 2021/2022-es évadában is történni fog. Több mint egy évszázaddal keletkezésük után Hugo von Hofmannstahl drámaíró és Richard Strauss zeneszerző, a termékeny szerzőpáros felfigyelt a darabra, és átiratot készített az eredetileg August von Kotzebue szövegére írott műből, mellyel most a budapesti közönség is megismerkedhet. Az ógörög kultúra feléledését éltető darabot Oberfrank Péter vezényli, a koreográfiát Venekei Marianna készíti.   Karmester: Oberfrank Péter Az idegen, egy német művész / Basszus: Rácz István Egy idős görög / Bariton: Nagy Zoltán A felesége: Avedikian Viktória Az idősebb lányuk / Soprán: Váradi Zita A fiatalabbik lányuk: Papp Zsófia
Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett táncművészei:
Kerényi Barbara (szóló), Morvai Kristóf, Darab Dénes János, Sardella Francesco, Molnár Dávid, Mathot Christian, Topolánszky Vince, Scrivener Louis, Yamamoto Riku, Zhukov Dmitry, Calcante Luca