NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Mester lehet egy szülő, egy tanár, egy edző, vagy egy zenetanár. Egy mester lehet szigorú, laza, inspiráló, vagy idegesítő. Lehet példakép, de lehet akár az életünk megkeserítője is. Minden mester tanár, de nem minden tanár mester. Kit tekinthetünk egyáltalán a mesterünknek?

Agyagkamasz

Ajánló

Katica és Guszti a mester-tanítvány viszony sokoldalú kérdéskörét járják körül, miközben megkísérlik a lehetetlent: műhelyükben megpróbálják megönteni a „tökéletes” porceláncsészét. Az öntés folyamata alatt különböző, meghatározó találkozásokat elevenítenek fel korábbi tanáraikkal, edzőikkel, mestereikkel. Ezek a relációk nem csak a múltjukra, de a jelenükre is nagy hatással vannak. Mit viszünk magunkkal egy-egy mester-tanítvány kapcsolatból? Milyen a jó mester? Hogyan formálja egy-egy ilyen találkozás a kamasz életkorából fakadóan képlékeny és kiforratlan személyiségét?

Katica és Guszti többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ, miközben a sérülékenységéből fakadóan sok törődést és odafigyelést igénylő alapanyaggal, a porcelánnal dolgoznak. Vigyázniuk kell, hiszen mindennek lenyomata van: nem csak a porcelán felszínén, hanem az ember személyiségén is. Előadásunk együttgondolkodásra és párbeszédre hívja a nézőket; tanárai mindenkinek voltak és / vagy vannak. De mitől válik elementárissá egy mester-tanítvány találkozás? Ha egy adott szituációban saját magunk mestereivé válhatnánk, mit csinálnánk másképp? A színházi blokkot követő nyitásban a közönséggel együtt gondoljuk tovább az előadás fő témafelvetéseit, illetve közösen gondoskodunk a szemük láttára készülő porcelántárgyról.

Koncepció: Főglein Fruzsina, Kalocsai Dorottya, Kovács Domokos, Nagy Orsolya

Tárgytervező: Kalocsai Dorottya
Dramaturg: Nagy Orsolya

Játsszák: Katica – Főglein Fruzsina, Guszti – Kovács Domokos

Színházi nevelési szakember: Hajós Zsuzsa