1 Válassz előadást

2 Válassz jegyeket

3 Add meg az adataid

4 Fizess online
 Töltjük rögvest!
BARTÓK - ÉVADNYITÓ KONCERT
Müpa - Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Ezt az előadást még nem értekelték elegen, az előadóhely többi programjának átlaga:
9.4 / 10
701 értékelésből
Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a   Főoldalon!
Program:
Bartók Béla: Két kép (Virágzás, A falu tánca), BB 59, Sz 46
Bartók Béla: II. zongoraverseny, BB 101, Sz 95
Bartók Béla: Concerto, BB 123, Sz 116

2021. szeptember 25., szombat, 19:30
Várható befejezés: 21:20
Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Bérleten kívüli hangverseny / 1

Bartók – Évadnyitó koncert

Bartók Béla: Két kép (Virágzás, A falu tánca), BB 59, Sz 46
Bartók Béla: II. zongoraverseny, BB 101, Sz 95
***
Bartók Béla: Concerto, BB 123, Sz 116

Ránki Fülöp zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely

A zeneszerzőről hagyományosan megemlékező műsor Bartók Béla három arcát villantja fel, a pálya három szakaszába nyújtva betekintést: a Két kép a korai alkotóperiódust, a II. zongoraverseny az érett mestert képviseli, míg az amerikai években keletkezett Concerto – az emigráns hazaszeretetének és honvágyának kifejezője – a kései termés kiemelkedő darabja. A karmester a magyar dirigenstársadalom középnemzedékének jeles képviselője, a zongoraverseny elmélyült és virtuóz szólistája a fiatal generáció egyik legjobbja.

A kékszakállú herceg váránál egy évvel korábban, 1910-ben keletkezett Két kép első tétele, a Virágzás Debussy hatásáról árulkodik, A falu tánca című második nyers és éles, tenyeres-talpas zene, mely olykor egészen a Táncszvitig mutat előre. A II. zongoraversenyt 1930/31-ben írta Bartók: a mű számos neoklasszikus-neobarokk vonást mutat, Stravinsky és Bach zenéjére egyaránt reflektálva. A Concerto a maga öttételes, boltozatos nagyformájával Bartók egyik legnagyobb szabású zenekari műve. Szimfóniaszerű a tételek terjedelme, súlya, mondanivalójuk komolysága, de a barokk concerto hagyományát eleveníti fel a teljes mű valamennyi tételén végigvonuló, sok reprezentatív hangszerszóló. A művet Bartók a Bostoni Szimfonikusok karmestere, Serge Koussevitzky megrendelése nyomán, 1943 nyarán és kora őszén írta. Ránki Fülöp 1995-ben született Budapesten. Zenei fejlődésére nagy hatást gyakoroltak szülei, Klukon Edit és Ránki Dezső; a Zeneakadémián Jandó Jenő és Lantos István volt tanára. Kesselyák Gergely, az 1994-es pármai Arturo Toscanini Nemzetközi Karmesterverseny és az MTV 1995-ös Nemzetközi Karmesterversenye 3. díjasa a hazai dirigenstársasalom elismert és sokoldalú tagja.

Stáblista

zongora Ránki Fülöp
Karmester Kesselyák Gergely

Helyszín

Müpa
Budapest, 1095, Komor Marcell u. 1.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Köszönjük!