Az átalvető a vállon hordott kettős tarisznya, egyik fele elöl, a másik hátul lóg – a Néprajzi Lexikon szerint. A mi általvetőnkbe sok minden belekerülhet: a néphagyomány és a társművészetek, az egykori paraszti életforma és napjaink kultúrája. Kérdések, válaszok, tudás, élmény.
A sorozat első alkalmán az irodalom felé kalandozunk. Vendégünk Tompa Andrea, akivel Omerta című könyve kapcsán Sándor Ildikó beszélget.
Szociografikus örökség a kortárs magyar irodalomban
2018 Libri-díjas regénye, Tompa Andrea: Omerta című műve az 1950-es években, Kolozsvárott játszódik. A társadalom alsóbb rétegeiből származó főhősei sorsán keresztül alulnézetből, szociografikus pontossággal, egyszersmind igen érzékenyen mutatja be a kor történelmi-társadalmi valóságát. A táncházas és a néphagyomány iránt érdeklődő közönség számára különösen érdekes lehet Szabó Ződ Kali, a Kolozsvárott házvezetőként szolgáló széki asszony regénybeli alakja, hiszen azt – legalábbis részben – valóságos személy, a mesemondóként is jól ismert Filep Istvánné Győri Klára nyomán formálta az írónő.
Tompa Andreával a regényről beszélgetünk, valamint arról, hogy az ezredforduló után a vidéki Magyarország jelenéről és közelmúltjáról megjelent regények, novellák (pl. Borbély Szilárd, Grecsó Krisztián, Háy János művei) hogyan kapcsolódnak a falukutatók és a népi írók (Féja Géza, Szabó Zoltán, Illyés Gyula) irodalmi örökségéhez.
A beszélgetés közben a táncházmozgalom klasszikus slágereiből játszik Borbély Zsuzsi zenész barátaival, éneket tanít Fábián Éva, Győri Kali meséiből Fábián Éva és Aranyos Boglárka tolmácsolásában hallgathatunk meg néhányat.
A beszélgetést Sándor Ildikó vezeti.
A sorozat első alkalmán az irodalom felé kalandozunk. Vendégünk Tompa Andrea, akivel Omerta című könyve kapcsán Sándor Ildikó beszélget.
Szociografikus örökség a kortárs magyar irodalomban
2018 Libri-díjas regénye, Tompa Andrea: Omerta című műve az 1950-es években, Kolozsvárott játszódik. A társadalom alsóbb rétegeiből származó főhősei sorsán keresztül alulnézetből, szociografikus pontossággal, egyszersmind igen érzékenyen mutatja be a kor történelmi-társadalmi valóságát. A táncházas és a néphagyomány iránt érdeklődő közönség számára különösen érdekes lehet Szabó Ződ Kali, a Kolozsvárott házvezetőként szolgáló széki asszony regénybeli alakja, hiszen azt – legalábbis részben – valóságos személy, a mesemondóként is jól ismert Filep Istvánné Győri Klára nyomán formálta az írónő.
Tompa Andreával a regényről beszélgetünk, valamint arról, hogy az ezredforduló után a vidéki Magyarország jelenéről és közelmúltjáról megjelent regények, novellák (pl. Borbély Szilárd, Grecsó Krisztián, Háy János művei) hogyan kapcsolódnak a falukutatók és a népi írók (Féja Géza, Szabó Zoltán, Illyés Gyula) irodalmi örökségéhez.
A beszélgetés közben a táncházmozgalom klasszikus slágereiből játszik Borbély Zsuzsi zenész barátaival, éneket tanít Fábián Éva, Győri Kali meséiből Fábián Éva és Aranyos Boglárka tolmácsolásában hallgathatunk meg néhányat.
A beszélgetést Sándor Ildikó vezeti.
Helyszín
Hagyományok Háza
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!