Ravel elvarázsolt világon uralkodik. Olyan világon, amelyet gyermekek, istenek, tündérek, gyengéd állatok, fantomok, lelketlen óriások és örökké járó órák népesítenek be.”
A Lúdanyó meséi (franciául Mamère l'Oye) Maurice Ravel francia zeneszerzőműve. Eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Ravel baráti köre, az Apacsok francia impresszionista csoport Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei- esztétikai kérdéseit megvitassák. A gyermektelen, egyedülálló Ravel gyakran eltűnt a társaságból, és a családkét gyermeke, Jean és Mimie szobájában mesélt. Innen jött az ötlet, hogy írjon egy zongoradarabot, amihez végül Charles Perrault 1696-ban megjelent mesegyűjteménye adta a kiinduló alapot.
A bemutató nagy sikert aratott, aminek hatására Ravel elkészítette a darab zenekarra valóhangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet írt belőle.Ehhez a viszonylag rövid kamaradarabot ki kellett egészítenie egyéb tánctételekkel is. Az így félórássá bővült balett változat Csipkerózsika központi alakja köré szerveződött. Az 1912-es bemutatón Vaclav Nyizsinszkij, a kor legnagyobb táncosa szerepelt,aki még később is élete egyik legkedvesebb szerepének tartotta: „Ravel zenéjére táncolni felemelő érzés; ritkán érzem magam olyan otthonosan, mint ebben a szerepemben.”
A történetet Lúdanyó meséli el nekünk, miközben hazafelé tartanak ludacskáival. Sorra megelevenednek szemünk láttára a mesék: először Csipkerózsikát láthatjuk, aki az átok után a várva várt királyfi csókjára ébred.
Majd könnyed keringő dallamára talál egymásra a Szépség és a Szörnyeteg.
Azután elutazunk egy távoli helyre, ahol Csúnyácska császárné táncol apró emberkékkel, mielőtt a szerelem hatalma ismét boldogságot hoz.
A mese végén, mintha Tündérországba kerülnénk, a ludacskák kis tündérekként jelennek meg, minden szép és jó lesz, így ér véget Lúdanyó meséje.
Lúdanyó: Haumann Petra
Ludacskák: Bakonyi Jusztina, Guzmics Petra/ Hoffmann Luca, Füzesi Csongor/ Nagy Csaba Mátyás, Kőnig István
Videó: Nagy Dániel
Jelmez: Nemes Nóra
Koreográfus: Nemes Zsófia
A Lúdanyó meséi (franciául Mamère l'Oye) Maurice Ravel francia zeneszerzőműve. Eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Ravel baráti köre, az Apacsok francia impresszionista csoport Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei- esztétikai kérdéseit megvitassák. A gyermektelen, egyedülálló Ravel gyakran eltűnt a társaságból, és a családkét gyermeke, Jean és Mimie szobájában mesélt. Innen jött az ötlet, hogy írjon egy zongoradarabot, amihez végül Charles Perrault 1696-ban megjelent mesegyűjteménye adta a kiinduló alapot.
A bemutató nagy sikert aratott, aminek hatására Ravel elkészítette a darab zenekarra valóhangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet írt belőle.Ehhez a viszonylag rövid kamaradarabot ki kellett egészítenie egyéb tánctételekkel is. Az így félórássá bővült balett változat Csipkerózsika központi alakja köré szerveződött. Az 1912-es bemutatón Vaclav Nyizsinszkij, a kor legnagyobb táncosa szerepelt,aki még később is élete egyik legkedvesebb szerepének tartotta: „Ravel zenéjére táncolni felemelő érzés; ritkán érzem magam olyan otthonosan, mint ebben a szerepemben.”
A történetet Lúdanyó meséli el nekünk, miközben hazafelé tartanak ludacskáival. Sorra megelevenednek szemünk láttára a mesék: először Csipkerózsikát láthatjuk, aki az átok után a várva várt királyfi csókjára ébred.
Majd könnyed keringő dallamára talál egymásra a Szépség és a Szörnyeteg.
Azután elutazunk egy távoli helyre, ahol Csúnyácska császárné táncol apró emberkékkel, mielőtt a szerelem hatalma ismét boldogságot hoz.
A mese végén, mintha Tündérországba kerülnénk, a ludacskák kis tündérekként jelennek meg, minden szép és jó lesz, így ér véget Lúdanyó meséje.
Lúdanyó: Haumann Petra
Ludacskák: Bakonyi Jusztina, Guzmics Petra/ Hoffmann Luca, Füzesi Csongor/ Nagy Csaba Mátyás, Kőnig István
Videó: Nagy Dániel
Jelmez: Nemes Nóra
Koreográfus: Nemes Zsófia
Szereposztás
| Lúdanyó | Haumann Petra |
Stáblista
| Jelmez | Nemes Nóra |
| Koreográfia | Nemes Zsófia |
Helyszín
Nemzeti Táncszínház
Budapest, 1024, Kis Rókus u. 16-20.
Budapest, 1024, Kis Rókus u. 16-20.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!