Nő I, II, III, IV – különös szerepnevek, olyan, mintha minden személyességet nélkülöznének; de az az állandó érzelmi feszültség, ami a Gardénia történetében nem egyszer robban ki, felkeltheti bennünk a gyanút, hogy a szerző, Elżbieta Chowaniec nagyon közelről ismerte hőseit. És bár a Gardénia egy lengyel család négy generációjáról szól, mi is pontosan értjük és érezzük a történetet.
„A gardénia nemes és érzékeny dísznövény. Termesztése a trópusokon többezer éves hagyomány, de Európában is csaknem fél évezrede jelen van már. Ám trópusi származásának köszönhetően nevelése a mi éghajlatunkon nem egyszerű feladat. Bár jelentős odafigyeléssel nem lehetetlen.”
Elżbieta Chowaniec a mai lengyel drámairodalom fontos alkotója, Gardénia című darabját pedig számos európai országban bemutatták már. A mű egy szelet közép-európai történelem: négy generációnak a huszadik századba és egymásba fonódó történetét kísérhetjük végig az 1930-as évektől napjainkig.
Négy nő – négy élettörténet – egy kaptafa.
Anyák és lányaik, akik semmi másra nem vágynak, csak a boldogságra. Tapasztalataik már csak történelmi körülményeik folytán is egészen mások, szokásaik, beidegződéseik, hol kísértetiesen hasonlóak, hol kérlelhetetlenül idegenek, a kommunikációs szakadék pedig olykor áthidalhatatlannak tűnik közöttük. Mégis összetartoznak, és úgy örökítik drámai sorsvonásaikat tovább és tovább, akár egy görög tragédiában – hiszen ők egy család. Család ellen pedig, tudjuk, nincsen orvosság. Vagy talán mégis van?
Szereplők:
Nő I: Csombor Teréz
Nő II: Csapó Virág
Nő III: Hajdú Melinda
Nő IV.: Támadi Anita e. h.
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Bobor Ági
Koreográfus: Barta Dóra
Rendező: Markó Róbert
„A gardénia nemes és érzékeny dísznövény. Termesztése a trópusokon többezer éves hagyomány, de Európában is csaknem fél évezrede jelen van már. Ám trópusi származásának köszönhetően nevelése a mi éghajlatunkon nem egyszerű feladat. Bár jelentős odafigyeléssel nem lehetetlen.”
Elżbieta Chowaniec a mai lengyel drámairodalom fontos alkotója, Gardénia című darabját pedig számos európai országban bemutatták már. A mű egy szelet közép-európai történelem: négy generációnak a huszadik századba és egymásba fonódó történetét kísérhetjük végig az 1930-as évektől napjainkig.
Négy nő – négy élettörténet – egy kaptafa.
Anyák és lányaik, akik semmi másra nem vágynak, csak a boldogságra. Tapasztalataik már csak történelmi körülményeik folytán is egészen mások, szokásaik, beidegződéseik, hol kísértetiesen hasonlóak, hol kérlelhetetlenül idegenek, a kommunikációs szakadék pedig olykor áthidalhatatlannak tűnik közöttük. Mégis összetartoznak, és úgy örökítik drámai sorsvonásaikat tovább és tovább, akár egy görög tragédiában – hiszen ők egy család. Család ellen pedig, tudjuk, nincsen orvosság. Vagy talán mégis van?
Szereplők:
Nő I: Csombor Teréz
Nő II: Csapó Virág
Nő III: Hajdú Melinda
Nő IV.: Támadi Anita e. h.
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Bobor Ági
Koreográfus: Barta Dóra
Rendező: Markó Róbert
Szereposztás
| Nő I. | Csombor Teréz |
| Nő II. | Csapó Virág |
| Nő III. | Hajdú Melinda |
| Nő IV. | Támadi Anita |
Stáblista
| Fordító | dr. Pászt Patrícia |
| Rendező | Markó Róbert |
| Koreográfia | Barta Dóra |
| Díszlet | Cziegler Balázs |
| Jelmez | Bobor Ágnes |
| Zenei vezető | Drucker Péter |
| Zenei szerkesztő | Cseri Hanna |
| Súgó | Patyi Szilvia |
| ügyelő | Csitári Tamás |
| Rendező asszisztens | Frigyesi Tünde |
Helyszín
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
Kecskemét, 6000, Katona József tér 5.
Kecskemét, 6000, Katona József tér 5.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!