A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból. Ilyen Liszt Ferenc két remeke, a Tasso című szimfonikus költemény és az Esz-dúr zongoraverseny, Kodály Zoltán Háry Jánosa és Concertója, Dohnányi Ernő fisz-moll szvitje. Külön figyelmet érdemelnek azok a kompozíciók, amelyek kottájáról már legfőbb ideje volt letörölni a port – ilyen Goldmark Károly Falusi lakodalom című szimfóniája, amelyet korábban olyan nagy dirigensek tűztek programjukra, mint Thomas Beecham és Leonard Bernstein. A szólisták – Balogh Ádám, Devich Gergely, Gál Erika, Hadady László, Haja Zsolt, Vigh Andrea és Zempléni Szabolcs – a magyar zenei élet kiválóságai, akik szinte kivétel nélkül a nemzetközi szintéren is bizonyítottak. A Lukács bérlet tehát a magyar zene átfogó seregszemléjét kínálja a közönségnek.
Lukács bérlet / 1
2020. október 18., vasárnap, 19:30
Rajna
Farkas Ferenc: Divertimento
Balassa Sándor: Kettősverseny oboára és kürtre vonószenekarral, op. 72
***
Dohnányi Ernő: fisz-moll szvit, op.19
Hadady László oboa
Zempléni Szabolcs kürt
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Rajna Martin
A hangverseny első száma, a Divertimento a huszonöt éves Farkas Ferenc (1905–2000) alkotása. A fiatal zeneszerző római tanulmányútján komponálta a darabot, amellyel 1933-ban elnyerte a Liszt Ferenc Pályadíjat. Az ötrészes kompozíció tételei tömörek, hangvételük derűsen könnyed, nemegyszer klasszicizáló (a harmadik tétel például a Tempo di Minuetto feliratot viseli), máskor enyhén magyaros, gesztusrendszerük kecses, hangzásuk áttetsző, formálásuk világos. A mű a 20. század elejének neoklasszicizmusát követve mindenben megfelel a divertimento műfaj hagyományos követelményeinek: színes, szórakoztató, elegáns zene. Budapesti bemutatóján a darabot Dohnányi Ernő vezényelte.
Balassa Sándor Kettősversenye két felkérésnek köszönhetően született meg: egy kürtversenyt és egy oboaversenyt is meg kellett alkotnia. A komponista egy opusban teljesítette a kettős feladatot. A darab egyik érdekessége, hogy a második tételben Mozart „nagy” g-moll szimfóniájának drámai hangjait idézi fel az első tétel kidolgozási részéből. A szólisták – Hadady László oboa- és Zempléni Szabolcs kürtművész – a világ zenei központjainak állandó vendégei.
Dohnányi Ernő nagyzenekari fisz-moll szvitje 1909-ben keletkezett. Az első tétel hat variációja – a Változatok egy gyermekdalra című művéhez hasonlóan – mind hangulatában, mind hangszerelésében sokszínű, tele sziporkázó ötlettel. A bruckneri scherzókkal rokonítható második tétel végén Mahler zenéjét megidéző kürttéma csendül fel. A románc melódiáját könnyed hangszereléssel tette varázslatossá. A fergeteges finálé rondója Mahler V. szimfóniájának utolsó tételével mutat rokonságot, megkoronázva a fin de siècle hangulatát idéző alkotást.
Vélemények
Írj véleményt