Autentikusan az épített tér és a megformált anyag olyan fogalmi kategóriák, amelyek valójában nem létezhetnek egymás nélkül. Kölcsönviszonyukból jól levezethető szellemi mondandójuk ekvivalenciája is. Sokáig ez volt ama vonzerő, ami meggátolta szétválásukat.

Folytatódik a 2013-ban életre hívott és azóta is működő “Ecsetvonások – művészettörténeti előadássorozatunk”, ám idén kicsit más szemszögből közelítjük meg a képzőművészeti és építészeti alkotásokat.

Révi Norbert szobrászművész és Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, a szolnoki Művésztelep alkotói lesznek az előadóink.

A tavaszi előadássorozat II. és III. állomásai:

Az építészet és a szobrászat ősi egysége.
(2020.03.17. kedd 17.30)

Autentikusan az épített tér és a megformált anyag olyan fogalmi kategóriák, amelyek valójában nem létezhetnek egymás nélkül. Kölcsönviszonyukból jól levezethető szellemi mondandójuk ekvivalenciája is. Sokáig ez volt ama vonzerő, ami meggátolta szétválásukat. Különösen az antik kultúrák szemléletében látjuk ennek messzemenő érvényét. Amennyiben itt mégis megtörtént hasonló, pusztán fizikai eltávolodás értelmében valósult meg, sohasem eszmei módon, – így aztán ezer és ezer szállal hirdették magukról összetartozásukat egy náluknál magasabb idea hordozásának dicső foglalataként. A lényeg kifejtésében és érvényre juttatásában együtt vállalták azt a közvetítő szerepet, amelyet küldetésül rájuk mértek az égiek.
Előadó: Révi Norbert szobrászművész