Arra vállalkoztak az egykori Honvéd Táncszínház táncosai, műszakosai Novák Tata felügyeletével, hogy az együttes 70. jubileuma alkalmából megörvendeztetik egymást és a nézőket újra a táncjátékkal, melyben zömében a ’92-es bemutató szereplőit láthatjuk.

A helység kalapácsa
Vidám táncjáték egy felvonásban az egykori Honvéd Táncszínház táncosainak előadásában

A széles tenyerű Fejenagy és Szemérmetes Erzsók viszontagságos csapszéki szerelmének bimbózása és a csalánverte falu népének ármánykodása sokféle zenei és táncos tréfa alapjául szolgál.
Petőfi Sándor 'hőskölteménye', az 1844-ben íródott eposzparódia valóságos néptánc-bohózatként született újjá 1992-ben Novák Ferenc rendezésében.
Arra vállalkoztak az egykori Honvéd Táncszínház táncosai, műszakosai Novák Tata felügyeletével, hogy az együttes 70. jubileuma alkalmából megörvendeztetik egymást és a nézőket újra a táncjátékkal, melyben zömében a ’92-es bemutató szereplőit láthatjuk.

Rendező-koreográfus: Novák Ferenc
Zeneszerző: Rossa László
Díszlet: Götz Béla
Jelmez: Mikes Eszter

Szereplők:

Fejenagy, a helyi kovács, azaz „a helység kalapácsa”: Makovínyi Tibor
Erzsók asszony, a „szemérmetes” kocsmatulajdonos: Rusorán Gabriella
Bagarja úr, a csizmakészítő, a „béke barátja”: Juhász Zoltán
Harangláb, a „fondor lelkületű egyházfi”: Bozár László
vitéz Csepü Palkó, az istállósfiú, azaz „a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója”: Lányi Attila
Márta, a kántor „amazontermészetű” felesége: Gether-Tóth Márta
Kevésszavú bíró: Tarnóczai Zoltán
Kisbíró: Tímár László
Egerek: Szilvási Károly, Pótor Kata, Mlinár Mária                           
Kocsma népe