Nem mindenki született művész. Sokan egy civil pályát cserélnek föl a művészi hivatásra. A magyar festészet nagy mesterei között találunk asztalost, mezőgazdászt, rengeteg jogászt, mérnököt, de még hivatásos katonatisztet és parlamenti képviselőt is. Fura is lenne, ha épp a patikus-festők hiányoznának a palettáról. A 19-20. század fordulójának két legnagyobb hatású magyar festőművésze is patikus volt. Rippl-Rónai csak kitanulta a szakmát, Csontváry azonban bő másfél évtizedig gyakorolta is.

A híres gácsi patika pedig ma már a magyar művészettörténet egy titokzatos és sokféleképpen elképzelt helyszíne. Patikától a műteremig: két nagy művész, aki az  orvosságok világát cserélte föl a világ orvosságára: a művészetre.