120 évvel ezelőtt látott napvilágot Anton Pavlovics Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a munkába fásult zsémbes agglegény, Ványa bácsi története. Elhunyt húga lányával él a birtokon, melyről lemondott, hogy támogassa nagyra tartott sógorát, a nyugalmazott egyetemi tanárt Szerebrjakovot.

Egyhangú, de nyugodtnak legkevésbé sem mondható életük elfojtott érzelmek, ki nem mondott szavak okozta feszültségekkel teli, a fő probléma mégis a féltékenység. Ványa reménytelenül szerelmes Szerebrjakov gyönyörű feleségébe, Jelena Andrejevnába, aki még mostohalánya, Szonya vágyának tárgyát, Asztrovot is az ujja köré csavarja...

Az alapkonfliktus tehát adott, és a dráma szereplőire nem is várhat más, csak az elkerülhetetlen csehovi megoldás:
„Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi…“

A Váci Dunakanyar Színház és a Bartók Kamaraszínház előadása

Szerebrjakov – nyugalmazott egyetemi tanár IVASKOVICS VIKTOR
Jelena Andrejevna – a felesége, 27 éves ERDÉLYI TÍMEA
Szonya – Szerebrjakov lánya az első házasságából TARPAI VIKTÓRIA
Vojnyickaja, Marija Vasziljevna – a professzor első feleségének anyja BAKOS ÉVA
Vojnyickij, Ivan Petrovics – a fia SIPOS IMRE
Asztrov, Mihail Lvovics – orvos KASZÁS MIHÁLY
Tyelegin, Ilja Iljics (Waffles) – elszegényedett földbirtokos- KIS DOMONKOS MÁRK
Szolga - SMÁL-SZILAJ GÁBOR
Marina, öreg dajka: KÚTVÖLGYI ERZSÉBET
Rendezőasszisztens: Nagy Sára
Tolmács: Illényi Éva
Látvány: Alla Fedoryshyna
Rendező: Yaroslav Fedoryshyn

Az ukrán rendező mozgászsínházi eszközökkel jeleníti meg a csehovi világot a modern, mai néző számára.
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerül bemutatásra.