Bátorság, leleményesség és hit - ezekre van szüksége annak, aki nekivág az égig érő fának.

Benedek Elek nyomán Az égig érő fa történetét zenés mesejátékként a Zentai Magyar Kamaraszínház mutatja be.

„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.
És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.
Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.
Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.
Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)

Jani, a kondáslegény | Virág György
Kurta, a kurtafarkú malac | Szilágyi Áron
Etelka, a király lánya | Verebes Judit
Király | Nešić Máté
Főkamarás | Dévai Zoltán
Sárkány, a háromfejű | Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea
Bajvan, a varjú | Dévai Zoltán
Róka | Nešić Máté
Vasorrú Bába | Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas)
Táltosló | Papp Arnold
 
 
Jelmeztervező | Aleksandra Pešić
Zeneszerző | Bakos Árpád
Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta | Lénárd Róbert

Rendező | Crnkovity Gabriella