Bruno Schulz, a tarka fantazmagóriák, mesék és szenzációk mestere értéktelen kacatokból építkezik, melyek kulisszái között az életünk folyik és ahol az egyedüli lényeget a maszkok és a formák állandó váltogatása adja.

Augusztus
Írta: Bruno Schulz

Bruno Schulz, a tarka fantazmagóriák, mesék és szenzációk mestere értéktelen kacatokból építkezik, melyek kulisszái között az életünk folyik és ahol az egyedüli lényeget a maszkok és a formák állandó váltogatása adja. Bár Schulz a német expresszionisták, Musil és Kafka szellemi társa, az egyetemes méretűre dimenzionált rettegés helyett ő inkább saját gyerekkorából épít házat magának. A Fahajas Boltok mágikus-realista szerzője, a Monarchia végnapjait írja meg egy galíciai kisvárosban, melyben saját apja, Jakub a szolid kereskedő és filozófus-mágus alakjában Józef, a gyermek szemével láttatja a régi világ letűnését. A gyermekkor “lenne annak a ‘zseniális korszaknak’, a ‘messiási kornak’ a megvalósulása, melyet annyiszor ígértek nekünk az összes mitológiák.” – írja. A mindent elözönlő káosz agresszivitásával szemben Józef úgy védekezik, hogy beengedi azt házának falai közé, és helyet keres neki a lét tereiben: “Mekkora naivitás azt gondolni, hogy az élet ezernyi apróságáért küzdve alakíthatjuk sorsunkat! Már csak arra vágyom, hogy elaltassam a sors éberségét, és minden feltűnést kerülve, észrevétlenül jószerencsém oldalához simulva láthatatlanná váljak.

Prága, Pozsony, Nagyszeben, Maribor, Szarajevó és Moszkva... Csak néhány állomás ahol a Balázs Zoltán által rendezett non-verbális előadás 2018. január 13-i bemutatója óta nemzetközi sikert aratott.

A Bruno Schulz Fahajas Boltok című novelláskötet elbeszélései alapján készült Augusztus című előadásban a rendező a zsidó származású lengyel szerző nyelvi metaforáit fordítja át képekre, a test, a mozgás, a gesztus nyelvére, amelyet a társulat színészeinek bravúros összjátéka és finom intellektusa tesz plasztikussá.

A Maladype együttese a játék, a színház és a társművészetek nyelvén keresztül valósítja meg a tépett idegrendszerű szerzőre jellemző tartalmi-formai összefüggések bizarr rendszerét. A nem mindennapi költői nyelvezet szavak nélküli színpadi megfogalmazása olyannak ábrázolja a világot, amilyennek az elbeszélő érzéseiben mutatkozik: állandóan változó, villódzó és korlátlan átalakulásokra képes.


Játsszák:
Bödők Zsigmond
Dőry Brigitta
Erőss Brigitta
Fekete Róbert
Jáger Simon
Lukács Andrea
Mesés Gáspár
Szilágyi Ágota
Zsenák Lilla

Rendezte: Balázs Zoltán
Produkciós vezető: Balázs Katalin
Kreatív producer: Huszár Sylvia