A két opera Káel Csaba rendezésében kerül színre az Eiffel Műhelyház Bánffy-termében.

Kenessey Jenő; Örkény István – Tóth Péter
Az arany meg az asszony; Tóték
Operák magyar nyelven, magyar és angol felirattal

A magyar irodalom két fontos szerzője által írt mű operaváltozatát láthatják egy estén Káel Csaba rendezésében. Nádasdy Kálmán annak idején operát íratott Krúdy Gyula azonos című színdarabjából: Az arany meg az asszony Kenessey Jenő egyetlen műve az opera műfajában, ugyanakkor egyike a 20. század első felében nagy sikerrel futott magyar műveknek. Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja a néhány évvel ezelőtti sikeres meseopera, az Árgyélus királyfi után fogott egyfelvonásos „felnőtt” darab komponálásába. A Tóték a magyar irodalom egyik legfontosabb kisregénye és színdarabja, mely az emblematikus Fábri–Latinovits-film és a máig egymással versengő színházi előadások sora után az opera műfajában is helyet kért magának, ősbemutatója 2019-ben volt az Eiffel Műhelyházban.

 

Kenessey Jenő

Az arany meg az asszony

Alkotók
Zeneszerző: Kenessey Jenő
Krúdy Gyula azonos című színdarabja alapján a szövegkönyvet írta: Kenessey Jenő
Rendező: Káel Csaba
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó
Világítástervező: Stadler Ferenc
Koreográfus: Venekei Marianna
Dramaturg: Orbán Eszter
Karigazgató: Csiki Gábor

 

Szereposztás

Karmester: Jankó Zsolt
Wolfgang: Kovács István
Anna: Megyimórecz Ildikó
Zsoldoskapitány: Kiss-B. Atilla
Hinkó: Biri Gergely
Első színész: Kiss Tivadar
Második színész: Cserhalmi Ferenc
Az őrség parancsnoka: Endrész Ferenc e.h.

 

Örkény István – Tóth Péter

Tóték

Alkotók

Zeneszerző: Tóth Péter Eredeti mű: Örkény István Bognár Róbert és Schlanger András Örkény István azonos című kisregényéből írt forgatókönyve alapján a librettót írta: Várady Szabolcs Rendező: Káel Csaba Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Németh Anikó Világítástervező: Stadler Ferenc Dramaturg: Orbán Eszter A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara   Szereposztás Karmester: Jankó Zsolt Tót Lajos: Szvétek László Mariska: Farkasréti Mária Ágika: Nánási Helga Őrnagy: László Boldizsár Postás: Cserhalmi Ferenc Tomaji plébános: Geiger Lajos Tót Gyula: Bartos Barna Lajtos: Endrész Ferenc e.h. Gizi Gézáné: Tímár Tímea

 

Cselekmény Az arany meg az asszony
Az arany meg az asszony című opera, ahogyan az alapjául szolgáló Krúdy-színjáték is, azt a gondolatot hirdeti, hogy milyen balga a férfi, aki az arany csengéséért lemond az asszony szerelméről. A történet hősei: egy marcona zsoldoskatona és egy szomorú ifjú asszony. Kettőjük közé áll oda csábító varázsával – és az alkimista férj közvetítésével – a gazdagság hívságos fénye, hogy vesztét okozza a katonának, aki botorul elfordul a szerelemre hívó szívtől, mert megbabonázza az arany pogány csengése. A csábítás vétkétől ugyancsak nem mentes zsoldoskapitány, miután a házaspár szállást ad neki, színészek segítségével igyekszik némi felfordulást okozni a polgári házban, hogy elvonja a férj figyelmét. De épp azok előadása ihleti a ház urát arra, hogy megleckéztesse a katonát, aki aztán az arany vonzásában mindent elveszít.

Tóték
Tót Gyula zászlós az orosz fronton harcol. Rábeszéli az állandó partizánveszélytől idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán, az üdítő fenyőillatban pihenje ki magát. Az Őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent megtesz, hogy a kedvére tegyen. Azt az ígéretet kapják ugyanis tőle, hogy amint visszatér a harctérre, a fiút maga mellé veszi a jól fűtött zászlóaljirodára, hogy védje a nagy orosz hidegek elől. A családdal együtt töltött idő alatt az Őrnagy munkaterápiával, vagyis dobozolással gyógyítja magát, ami a Tót család mindennapjainak, éjszakáinak kényszerű része lesz. Mígnem egyszer csak utoljára csap le a margóvágó…