NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Csapatépítő tréning
Mi előzte meg az Olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Történetünk példa arra, hogyan változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé.

Péliász király a trónbitorló, a megölt király örökösétől Jászóntól úgy akar megszabadulni, hogy elküldi őt a távoli Kolkhoszba, a mesés aranygyapjúért. Jászón csapatot toboroz és épít. A görög hősök között olyan hírességeket találunk, mint Herkules, Orfeusz, Thészeusz, Hülasz, Kasztór és Polüdeikész. Az istennők, akik segítik őket:  Héra, Pallasz Athéné, Vénusz és a fia Ámor, ismerősek ma is. Nem kevésbé hajójuk az Argó, akit építőjéről Argoszról neveztek el. Bátran dicsekedhettek vele, mert ez volt korának legnagyobb hajója. Ezért hívják őket ma is argonautáknak. Jósoktól kérnek útbaigazítást, de ellenségük is akad bőven. Végigharcolják az útjukba eső görög szigeteket. Poszeidón, Boreász, bokszolók, magányos nők, hárpiák, szirének, nimfák, óriások, érclábú bikák, sárkány és sárkányfog-vetemény állják útjukat. Mindenkit legyőznek! Jászón Médea segítségével megszerzi az aranygyapjút. Vígan és épen érkeznek haza Jászón szülővárosába, Jolkoszba. Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhessék erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők, az Olimpiákon.

Emberek:
Jászón, az argonauták vezetője – Fehér Dániel
Médea, kolkhiszi királylány és varázslónő, Hekaté papnője – Alexics Rita
Péliász, Jolkosz királya – Mészáros Tamás
Aiétész, Kolkhisz királya, Médea apja – Tóth József
Orfeusz, a dalnok, argonauta – Szívós Károly
Orfeusz madarai – Rácz Kármen, Rácz Kriszta
Herkules, a hős argonauta – Kormos Gyula
Hülasz, Herkules barátja, argonauta – Bodnár Zoltán
Thészeusz, királyfi, argonauta – Nizsai Dániel
Kasztór, argonauta – Krausz Gábor
Polüdeikész, argonauta – Ruszina Szabolcs
Phineusz, a vak jós – Tóth József
Argosz, hajóépítő mester – Gazdag László
Polümédé, Jászón anyja – Török Ágnes
Hüpszipülé, magányos királynő – Megyes Melinda
Amükosz, a bebriszek királya, bokszoló – Szanitter Dávid
Kalkhiopé, Médea testvére – Nyakas Edit mv.
Lemnoszi nő – Székely Rozália mv.

Istenek és más lények:
Héra, a házi tűzhely istennője, Zeusz felesége – Farkas Éva
Pallasz Athéné, az ész istennője – Erdei Juli
Vénusz, a szerelem istennője – Tisza Bea
Ámor, a szerelemistennő fia – Bárdi Gergő
Poszeidón, a haragvó tengeristen – Mult István
Boreász, az északi szél – Németh Viktória (KIMI-Kolibri stúdiós)
Argó, a hajó – Mult István
Glaukosz, vak jós, tengeri lény – Németh Tibor
A hatkezű óriás – Kormos Gyula, Szanitter Dávid, Mult István
Egy szerelmes nimfa – Vékony Brigitta (KIMI-Kolibri stúdiós)
Vízi nimfák – Fehértói Noémi, Bartók Borbála (KIMI-Kolibri stúdiósok)
Sárkány, az aranygyapjú őre – Bodnár Zoltán, Krausz Gábor
valamint Balogh Márton, Mendel Péter András (KIMI-Kolibri stúdiósok)
továbbá Anyák és lányok kórusa, Futár, Bebriszek, Jolkoszi nép, Kolkhiszi nép, Szirének, Hárpiák, Halak kórusa

Dramaturg: Horváth Péter
Jelmez, báb: Orosz Klaudia
Díszlettervező: Halász G. Péter
Szcenikus: Farkas István
Digitális képek: Kovács Ivó
Koreográfus: Lakatos János
Zenei vezető: Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Rendező: Novák János

9-11 éveseknek