MŰSOR

Karl Jenkins: Palladio

Karl Jenkins: Over the Stone

Karl Jenkins: A walesi bárdok – zárókorál

Karl Jenkins: Glória

Karl Jenkins: Benedictus

KÖZREMŰKÖDIK

Kertesi Ingrid – szoprán 

Felletár Melinda – hárfa

Bábel Klára – hárfa

Debreceni Kodály Kórus

Arcadelt Kórus – Kisvárda

Budapesti Lantos Kórus

Huszics Vendel Kórus – Sárbogárd

Prelude Kórus – Budapest

VEZÉNYEL

Sir Karl Jenkins, Dénes István

Sir Karl Jenkinst, a világon legtöbbet játszott kortárs zeneszerzőt, régi barátság fűzi a MÁV Szimfonikus Zenekarhoz. 2011. júniusában mutatták be a kantátáját a Müpában, amelyet Arany János A walesi bárdok című balladájára komponált, a MÁV Szimfonikusok, valamint több mint száz fős vegyeskar közreműködésével. Az ősbemutatón a száz válogatott magyar kórusénekest és mintegy félszáz walesi, illetve angol énekest, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekart a szerző vezényelte. A II. Erzsébet brit királynő születésnapja alkalmából 2015-ben lovaggá ütött Sir Karl Jenkins, 2019. júniusában újra Budapestre látogat, hogy a MÁV zenekar felkérésére, a legismertebb műveiből összeállított koncerttel ünnepelje 75. születésnapját. Az Egyesült Királyságban megjelenő Classic FM komolyzenei magazin által évente készített felmérések szerint, Karl Jenkins már jó ideje a világon legtöbbet játszott kortárs zeneszerző. Zenéjének sajátosan egyedi hangzása merészen átlépi a szigorúan értelmezett stílushatárokat, műveiben felfedezhetőek pályafutása kezdeti korszakának jazz-rockos elemei éppúgy, mint a későbbi Adiemus-albumok jellegzetesen crossoveres hangulata. Jenkins zenéje sok helyütt valósággal visszacsalogatta a fiatalabb korosztályokat a koncerttermekbe, és alig telik el nap, hogy valahol a világon ne játszanák valamelyik művét. A 70-es évek Montreux-i Jazzfesztiváljainak üstököse zenéjében hatásosan elegyíti a klasszikus és könnyűzenei megoldásokat, az eredmény pedig egy rendkívül élvezhető, szerethető muzsika, amelynek harmonikus, tiszta dallamvilága, valamint fúvósok és ütősök valóságos hadát felvonultató izgalmas ritmusai szinte magával ragadják a hallgatóságot, amely a budapesti világpremier alkalmával felállva, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte az Arany-mű ihlette nagyívű alkotást, mely a magyar és a walesi történelem ismert mártírjainak és névtelen szabadsághőseinek kíván emléket állítani.