NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

“Szabadság! Szerelem! R’n’R!” Balassi Bálint klasszikusa 21. századi köntösben a Babits Mihály Kamaraszínház előadásában a Hiperkarma és a Napoleon Boulevard dalaival. Február 17-én bemutató a Hungarikum Pódiumon!

Kredulusz/Balassi: Széplaky Géza
Júlia: Bacsa Ildikó
Szilvánusz: Kanda Pál
Galatea: Kéner Gabriella
Licida/Gyenes: Báhner Péter
Briszeida: Maronka Csilla

Végvári vitézek/török janicsárok: Baranyai Péter, Bodolai Zoltán, Borza Márk, Braun Barna, Hudák Gergő László, Winkler Gellért

Dramaturg: Szemes Péter
Látvány: Pipei Borbála
Zenei vezető: Ágoston Máté
Technika: Kovács Vince, Vincze Péter
Fotó: Mudrák Tamás
Videó: Steindl Ábel
A rendező munkatársa: Vereckei Kata

Rendezte: Kaj Ádám

Az előadás létrejöttét az NKA és Esztergom Város Idegenforgalmi és Kulturális Bizottsága támogatta.

A dráma az olasz Cristoforo Castelletti egyik pásztorjátékának magyar nyelvű átköltése. Cselekménye alapján sokan a Szentivánéji álommal rokonítják, jóllehet, Shakespeare műve hat évvel későbbre datálható. Egy Credulus nevű ifjú, aki tizedik éve bujdosik, mert egy vetélytársa megmérgezte a kedvesét, Angelicát, beleszeret egy Julia nevű nőbe, aki feltűnő módon hasonlít a halott Angelicára. Sylvanus, akinek Credulus elárulta, hogy szerelmes Juliába, szintén beleszeret a lányba, és elhagyja kedvesét, Galateát. Galatea Sylvanus pásztorán, Dienesen keresztül megpróbálja visszaszerezni volt kedvesét; Credulusnak pedig Briseida, Julia barátnője fogja pártját. De Julia hajthatatlan, mert nem akar hűtlen lenni régi kedveséhez, Thyrsishez, aki világgá bujdosott, amikor őt halottnak hitte. Credulus bánatában öngyilkos akar lenni, belevési egy fába búcsúversét, melyben halála okát is megírja, ő ugyanis azt hiszi, hogy Julia Sylvanust szereti. Sylvanus megakadályozza az öngyilkosságot, lemond Juliáról, és kibékül Galateával. Julia megtalálja a fába vésett verset, és el akarja onnét tüntetni a hazugságot, amikor találkozik Credulussal. Kettejük beszélgetéséből aztán kiderül minden, hogy Credulus valójában Thyrsis, és Julia nem más, mint a halottnak hitt Angelica.

Az irodalom- és színháztörténészek, a mű irodalmi értéke helyett, főként Balassi kezdeményező szerepét emelték ki, mondván, a Szép magyar komédia egyfajta irodalmi kísérlet a későreneszánsz magyar dráma (színházról nehezen beszélhetünk) megteremtésére. Egy olyan korban, ahol a törökkel vívott harcok mindennaposak, és ahol – éppen a harcok miatt is – nehezen tud kialakulni a kultúrát igenlő és támogatni óhajtó polgárság. Olyan időszaka ez tehát a háromfelé szakadt hazának, hogy a harcokban akár hallgathatnának is a múzsák. De jön Balassi, kora rocksztárja, aki nem csak kardot, de tollat is ragad, és hol csatára buzdít, hol a soknevű Annájához fohászkodik, vagy éppen Istennel perlekedik. Ilyen értelemben Zrínyi utódja, Csokonai és Petőfi elődje.