Opera három felvonásban, öt képben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben, ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.
Az álarcosbál tizenkét éve nem járt az Opera színpadain, most a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezése kerül az intézmény repertoárjára.
Eugène Scribe műve alapján a szövegkönyvet írta: Antonio Somma
Rendező: Fabio Ceresa
Díszlettervező: Tiziano Santi
Jelmeztervező: Giuseppe Palella
Mozgástervező: Mattia Agatiello
Világítástervező: Stadler Ferenc
Dramaturg, magyar nyelvű feliratok: Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor
Szereposztás
| Gustavo, svéd király | László Boldizsár |
| Oscar | Szemere Zita |
| Ribbing | Kovács István |
Stáblista
| karmester | Lanzillotta Francesco |
| Amelia, Renato felesége | Sümegi Eszter |
| Renato Anckarström | Alberto Gazale |
| Renato Anckarström | Fokanov Anatolij |
| Ulrica | Fodor Bernadett |
| Horn | Kiss András |
| Christiano | Erdős Attila |
| Főbíró / Amelia szolgája | Egri Sándor |
Helyszín
Budapest, 1087, II. János Pál pápa tér 30.