Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
AIDA
Erkel Színház

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Giuseppe Verdi: Aida Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal 16 éven aluliak számára nem ajánlott!

Az Aidában gyötrelmes erkölcsi dilemma elé kerülnek a törékeny főhősök: kihez legyenek hűségesek: hazájukhoz, családjukhoz vagy szerelmükhöz?
Az opera története háborúban fogant, nemcsak a megírásakor, hanem a színpadon is. A hadifogoly etióp királylány és király, a szerelméért és szerelme miatt elbukó egyiptomi hadvezér történetén végigdübörög a háború. Egyiptom pirruszi győzelmet arat ugyan, mégis, ez a győzelem, amelyet annyian akarnak, pusztulást hoz mindenkire, aki kívánta.

Ez a mese a háborúról szól, amely egyidős az emberrel, és alighanem elmúlni is csak az emberrel fog. A háborúról, amely milliók életéről és haláláról dönt, szerelmeket és családokat szaggat szét, amely átitatja a harcban álló országokat, azok mindenféle rendű és rangú polgárait, a fáraóktól a rabszolgákig. De van, amin nem diadalmaskodhat: a lélek tisztasága.

I. felvonás
Aidát, az etióp királylányt rabszolgaként tartják fogva Egyiptomban, ám előkelő származását senki sem ismeri. Aida és Radamès, az ifjú egyiptomi hadvezér titkon szeretik egymást.
A főpap bejelenti, hogy az etiópok ismét megtámadták Egyiptomot, és közli Radamèsszel, hogy Ízisz őt jelölte ki az egyiptomi seregek élére. Amneris, a fáraó lánya szintén szerelmes Radamèsbe, és abban reménykedik, ha Radamès győztesként tér vissza, elveszi őt. Radamèst viszont az a remény élteti, ha győzelmet arat, titkos szerelmét, Aidát veheti el. Aida választás elé kerül: kinek a győzelméért imádkozzon: szerelme, vagy apja és egyben hazája győzelméért?

II. felvonás
Aida apja megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa a lányát, de vereséget szenved. Radamès győztesként tér haza, a hadifoglyok között ott van Aida apja is. A fáraó kihirdeti, hogy Radamèsnek jutalmul bármilyen kérését teljesíti. A hadvezér az etióp foglyok szabadon bocsátását kéri, amit a főpap megakadályoz. A fáraó felajánlja trónját és lánya kezét Radamèsnek.

III. felvonás
Aida Radamèst várja az éj leple alatt,aki titkos találkozóra hívta a Nílus partjára. A hercegnő kilátástalannak látja helyzetét: szerelme a fáraó lányát készül feleségül venni, hazájába pedig nem térhet vissza. Váratlanul megjelenik apja, kíméletlenül meggyötri; tudja, hogy az ellenség fővezére a szerelme, és ráparancsol, hogy vegye rá Radamèst a hazaárulásra.
Radamès, megbízva Aidában, elárulja a hadititkot, mire Amonastro előront és Radamès tudomására hozza, hogy ő az etióp király.
A féltékeny Amneris is előront kíséretével, de mielőtt letartóztathatná a hazaáruló hadvezért, Radamèsnek sikerül elmenekítenie Aidát és apját.

IV. felvonás
Amneris kétségbeesetten próbálja megmenteni szerelme életét, akit miatta ítéltek halálra, de Radamès nem akar Aida nélkül élni. A halálos ítéletet végrehajtják, Radamèst élve befalazzák a kriptába. A néma sírboltban Aida bújik elő rejtekhelyéről, hogy együtt halhasson szerelmével.

Az Aida születése
1869-ben az egyiptomi alkirály felkérte Verdit, hogy szerezzen ünnepi zeneművet a Szuezi-csatorna megnyitására. A komponista nem vállalta. Az alkirály később ismét megkereste Verdit, ezúttal azügyben, hogy nem írna-e operát a kairói (az első afrikai) operaház megnyitására. Az olasz opera mestere igent mondott, és elkezdett dolgozni az Aidán.
Az opera a fáraók korában játszódik, amikor Egyiptom leigázta az akkori Etiópiát. A rabszolgaságba jutott etióp királylány története az emberi dilemma, a politikai és személyes konfliktusok példája. A háború a legszélsőségesebb és legdrámaibb helyzeteket produkálja, melyeket egyszerűen nem lehet megoldani. Mit tegyen az ember, ha hazaárulóvá kellene válnia a szerelméért? Hogy engedelmeskedjen az apjának, hogy közben a szerelmét se árulja el? A monumentális palota fényűző termeiben oly magányos az ember a fölé tornyosuló problémákkal, mintha a sivatagban állna egyes egyedül.
Verdit nem a fáraók világának egzotikuma izgatta. Az Aidát a nemzetek közti egyetemes harmónia és béke ünneplésének szánta, mindazzal a pompával és szertartásossággal, ami egy ilyen ünnepélyes eseményt megillet. A mű nem készült el a megnyitóra (közbeszólt egy háború), s emiatt az operaházat kénytelenek voltak a Rigolettóval megnyitni. Az Aidát végül 1871-ben mutatták be Kairóban.

Két évvel később Egyiptom háborút indított Etiópia ellen.

Szövegíró Antonio Ghislanzoni

Közreműködik: Honvéd Férfikar

Fotó: Rákossy Péter

  Szereposztás
Egyiptom királya 
Kovács István 
Egyiptom királya 
Cserhalmi Ferenc 
Amneris, a lánya 
Komlósi Ildikó 
Amneris, a lánya 
Gál Erika 
Aida, etióp hercegnő 
Boross Csilla 
Aida, etióp hercegnő 
Sümegi Eszter 
Radamès, az őrök kapitánya 
Fekete Attila 
Radamès, az őrök kapitánya 
Kiss B. Attila 
Ramfis, főpap 
Palerdi András 
Ramfis, főpap 
Gábor Géza 
Amonasro, Etiópia királya 
Fokanov Anatolij 
Amonasro, Etiópia királya 
Alexandru Agache 
Főpapnő 
Heiter Melinda 
Főpapnő 
Vörös Szilvia 
Hírnök 
Ujvári Gergely 
  Stáblista
Karmester 
Marco Comin 
Rendező 
Mohácsi János 
Szövegíró 
Antonio Ghislanzoni 
Díszlet 
Khell Zsolt 
Jelmez 
Remete Krisztina 
Koreográfia 
Bodor Johanna 
Dramaturg 
Perczel Enikő 
Magyar nyelvű feliratok 
Kenesey Judit 
Karigazgató 
Strausz Kálmán 
  Galéria
  Jegynyomtatásról
Az Erkel Színházban a jegyed bemutathatod a mobiltelefonodon vagy kinyomtatva papíron is.
  Cím
1087, II. János Pál pápa tér 30. Kattints ide a térkép megjelenítéséhez
  Hogy tetszett?